Comparison of Drift for Four Drift-Reducing Flat-fan Nozzle Types Measured in a Wind Tunnel and Evaluated using DropletScan Software

2002 ◽  
Author(s):  
Robert E. Wolf ◽  
Danial D. Frohberg
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Flat Fan Nozzle

Effect of Nozzle Angleson Spray Losses Reduction

2014 ◽  
Vol 564 ◽  
pp. 216-221
Author(s):  
Nasir S. Hassen ◽  
Nor Azwadi Che Sidik ◽  
Jamaluddin Md Sheriff
Keyword(s):  
Wind Speed ◽  
Wind Tunnel ◽  
Mean Value ◽  
The Other ◽  
Spray Drift ◽  
Spray Application ◽  
Application Process ◽  
Nozzle Height ◽  
Wind Speeds ◽  
Flat Fan Nozzle

Spray losses are the most important problem that is faced in the spray application process as result of spray drift to non target areas by the action of air flow.This paper investigated the spray drift for banding applicationusing even flat-fan nozzle TPEunder wind tunnel conditions.In addition, this paper also examined the effect of different spray fan angles 65°, 80° and 95° on spray drift particularly where there is need to make the nozzle operate at the optimum heights above the ground or plant level.In addition, three cross wind speeds 1, 2 and 3m/swere produced to determine the effect of wind speed on total spray drift.According to the results from this study, the nozzle anglehas a significant effect on the total spray drift. The nozzle angle 65° gave the highest drift reduction compared to the other nozzle angles. The maximum driftfor all nozzles was found at nozzle height of 60 cm. The minimum mean value of the drift was found at wind speed of 1 m/s. This study supports the use of nozzle angles of less than 95° on heights more than 0.5m and on wind speeds more than 1m/s as a means for minimizing spray drift.

Spray Characteristics and Wind Tunnel Evaluation of Drift Reduction Potential with Air Induction and Conventional Flat Fan Nozzle

2006 ◽  
Author(s):  
Huseyin Guler ◽  
Heping Zhu ◽  
H. Erdal Ozkan ◽  
Richard C. Derksen ◽  
Yang Yu ◽  
...  
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Reduction Potential ◽  
Spray Characteristics ◽  
Flat Fan Nozzle

Automated Fiber Placement of Composite Wind Tunnel Blades: Process Planning and Manufacturing

2019 ◽  
Author(s):  
Ramy Harik ◽  
Joshua Halbritter ◽  
Dawn Jegley ◽  
Ray Grenoble ◽  
Brian Mason
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Process Planning ◽  
Fiber Placement ◽  
Automated Fiber Placement

Estimation of nutrient movement caused by wind erosion on chernozem soils in wind tunnel experiments

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Wind Erosion ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Chernozem Soils

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document