Pszichometria Magyarországon a 20. század első felében

Kulcsszavak: az értelmi képességek mérése, gyerekek és az iskola, a képességmérés bevezetése MagyarországonA modern pszichológia megszületésében - ezt a pszichológushallgatók már a bevezető kurzusokon megtanulják – alapvető szerepet játszott, hogy a 19. század derekára létrejöttek a mentális funkciók mérésének elvi és gyakorlati lehetőségei. Az egyszerűbb megismerő funkciók (érzékelés, emlékezés) mellett az értelmi képességek jelentették az első komplex emberi sajátosságot, amelynek mérésével a kutatók kísérleteztek. A koponya- és agytérfogat- vizsgálatoktól nem túlságosan hosszú út vezetett az értelem teljesítmény alapú méréséig, amelynek legsikeresebb változata a mai módszerekre is hatást gyakorló Alfred Binet nevéhez fűződik. Binet módszere gyorsan elterjedt a világ fejlettebbik felében, alig néhány éven belül Magyarországra is eljutott. Vajon tartogat-e érdekességeket a több, mint egy évszázaddal ezelőtt zajlott hazai adaptáció bemutatása a mai olvasónak?Key words: measurement of mental capacities, children and schooling, introduction of mental testing in Hungary.By the end of the 19th century many attempts had been made for the sake of measurement of mental capacities. It was nevertheless a theoretical and a practical need: having „objective” data about human skills was a condition of becoming psychology as „science”. Hence educators wanted to learn more about cognitive development of children and to understand why certain children could not keep up with their peers in the classrooms of schools. In the early 19ties Binet and Simon’s test gained ground in Europe and United States and it has been soon introduced into Hungary too. This paper gives a surway of the history of its introduction, its social and historical background and the people who took part in it.

A kereskedelmi iskoláink a 19. századi német és francia szakoktatás tükrében

Kulcsszavak: magyar középfokú szakképzés, német, francia recepciós hatások, gyakorlati tantárgyak arányaA 19. század második felében kibontakozó hazai középfokú kereskedelmi szakképzés mintájául a német, osztrák, valamint a francia kereskedelmi szakoktatási „modell” szolgált. A rendelkezésünkre álló elsődleges (szervezeti szabályzatok, iskolai értesítők, tantervek) és másodlagos források vizsgálata, összehasonlító elemzése során arra kerestük a választ, hogy vajon az Eötvös József és munkatársai által feltérképezett, így különös figyelmet kapó német, osztrák és francia szakiskolai rendszer egyes elemei (a képzés szerkezetét, a tananyag tartalmát és a végzettséget tekintve) megjelentek-e, ha igen, milyen formában a hazai kereskedelmi iskolák megszervezése során. Továbbá vizsgálatunk tárgyát képezte annak feltérképezése, hogy miként alakult e hangsúlyosan gyakorlati képzést is nyújtó, közvetlenül a munkaerőpiacra felkészítő közép/felső kereskedelmi iskolatípusban az elméleti és a szakmai tantárgyak óraszámának aránya.Key words: Hungarian secondary vocational education, German, French reception effects, rate of practical subjectsThe German, Austrian and French trade vocational educational “model” served as an example for the Hungarian secondary trade vocational education starting in the second half of the 19th century. During the examination and comparative analysis of the primary (organizational regulations, school reports, syllabuses) and secondary sources available we were searching the answer whether certain elements of the German, Austrian and French vocational school system mapped by József Eötvös and his colleagues and thus getting a special attention (regarding the structure of the training, the content of the curriculum and the qualification) appeared, and if yes, in what form during the organizing of the national trade schools. Our examination also included the mapping of how the rate of the number of theoretical and professional subjects developed in this secondary/higher trade school type preparing directly for the labour market and providing mainly practical training, too.