Felhőbe fel! Szakirodalmazás oktatása az Állatorvostudományi Egyetemen COVID-19 előtt és alatt

Az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE) számos eltérő korú, érdeklődésű és kvalitású csoport hallgat szakirodalom-kereséssel, - használattal és publikációírással foglalkozó könyvtári oktatású tárgyakat. A COVID-járvány előtt és kezdetén e-learning támogatású kontaktoktatás folyt, amit a járvány alatt hibrid, majd 100% online oktatás követett. Az átállás az új oktatási módokra gyorsan és viszonylag simán zajlott, a járványhullámok hatása a lemorzsolódási rátákban nem jelentős, a tanulmányi átlagokban nem mérhető.

Az építészeti szerzői jogi szabályozás a jogérvényesítés tükrében

év elején kezdődött meg az építészeti alkotásokhoz kapcsolódó szerzői jogi szabályozás felülvizsgálata a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium együttműködésében. A mintegy öt éves munka során, amely a végül elfogadott törvényi, kormányrendeleti, miniszteri rendeleti és kormányhatározati szabályozásban öltött testet, a két tárca tüzetesen megvizsgálta a fennálló jogi szabályozást, és a lehető legnagyobb körültekintéssel alakította ki a végül hatályba lépett módosításokat. Mivel a felülvizsgálat megállapította, hogy a jogi szabályozás nem igényel alapvető változtatást, a módosítások a jogszabályok pontosítására, a fennálló rendszer konkretizálására irányultak. Több, mint két év eltelt azóta, hogy egy helyre kerültek a II. világháború és a rendszerváltozás között állami forrásból elkészült építészeti-műszaki dokumentációk szerzői vagyoni jogai. A nemzeti tervvagyon körébe tartozó dokumentumok felhasználásával kapcsolatban az elmúlt időszakban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményéhez, a Lechner Tudásközponthoz fordulhattak az érdeklődők. Hazánk közhasználatú épületállománya – mint például kórházak, iskolák, művelődési házak, sportlétesítmények, stb. – javarészt a kilencvenes éveket megelőző évtizedekben működő állami tervezővállalatok által tervezett építészeti alkotásból áll. Ezekkel a tervekkel kapcsolatban visszatérő problémát okozott sokáig a szerzői vagyoni jogok állami tulajdonlásának kérdése, ezzel elnyújtva, időnként ellehetetlenítve akár a kiemelt beruházások megindítását is.

Kutatási adatok könyvtári kezelése

A kutatási munkafolyamatok 21. századi változásával a szakkönyvtárak újabb és újabb szolgáltatásokat biztosítanak felhasználóik számára. Az elmúlt években a kutatási adatok kezelése sok változáson ment keresztül, aminek köszönhetően a könyvtárakkal szemben kutatói elvárásként megjelent az adatok kezeléséhez nyújtott támogatás is. A tanulmány rövid bevezetést ad a kutatási adatok könyvtári kezelésének lehetőségeihez: ismerteti az adatkezelés alapjait, a FAIR-alapelveket, az adatkezelési terv jellemzőit, illetve az adatkezeléshez kapcsolódó legfontosabb szoftvereket.

Az infografika készítése, jövője és könyvtári lehetőségei

Az infografikákról szóló harmadik tanulmányban három témáról lesz szó: hogyan lehet elkészíteni egy infografikát, melyek a legfontosabb lépések; milyen fejlődési irányzatok mutatkoznak a vizualizáció ezen területén; végül mennyire lehet hasznos ez a fajta információtovábbítási eszköz a könyvtárak életében, milyen lehetőségek rejlenek benne a könyvtári munka szerves részeként. Végül az infografikát érintő, egyértelműen pozitív trendek mellett érintjük a lehetséges veszélyek vagy problémák témakörét, amelyek egyúttal egész világunkat jellemző, globális kockázati tényezők is.

bibliográfiai információk elméleti modellje- 2. rész: Modell a gyakorlatban

Az IFLA könyvtári referenciamodell (IFLA Library Refernce Model, IFLA LRM) egy magas szintű, elméleti referenciamodell, amely négy éve jelent meg. Az LRM hatással volt és van a könyvtári feldolgozásra, ezt az is mutatja, hogy az új angol-amerikai katalogizálási szabványba (Resource Description and Access, RDA) az LRM beintegrálásra került és ma már ezen is alapul. Egyre több helyen jelenik meg, egyre többször kerül említésre a könyvtári referenciamodell, ezért úgy gondolom, hogy szükséges a modellt mind elméleti mind gyakorlati oldalról megismerni. Ez a tanulmány egy két részes sorozat második tagja, amiben egy rekordon keresztül kerülnek ismertetésre a modellt alkotó elemek és a közöttük lévő kapcsolatok. (Az előző írásban bemutattam a modellt és az azt felépítő alapelemeket.)

bibliográfiai információk elméleti modellje- 1. rész: Az IFLA könyvtári referenciamodell elemei

Az IFLA könyvtári referenciamodell (IFLA Library Refernce Model, IFLA LRM) egy magas szintű, elméleti referenciamodell, amely négy éve jelent meg. Az LRM hatással volt és van a könyvtári feldolgozásra, ezt az is mutatja, hogy az új angol-amerikai katalogizálási szabványba (Resource Description and Access, RDA) az LRM beintegrálásra került és ma már ezen is alapul. Egyre több helyen jelenik meg, egyre többször kerül említésre a könyvtári referenciamodell, ezért úgy gondolom, hogy szükséges a modellt mind elméleti mind gyakorlati oldalról megismerni. Ez a tanulmány egy két részes sorozat első tagja, amiben arra vállalkozom, hogy bemutassam a modellt és az azt felépítő alapelemeket. A következő írásban egy rekordon keresztül kerülnek ismertetésre a modellt alkotó elemek és a közöttük lévő kapcsolatok.

Részletesen a nomen entitásról

Az IFLA szakemberei által összeállított könyvtári referenciamodell1 nem csupán a katalogizálás leendő szabályozásánakalapja, hanem a jövőben fejlesztésre kerülő, entitásalapú könyvtári rendszerek tervezésének is kiindulópontja.Az FRBR-ból jól ismert entitások, köztük az első csoportban található magentitások (mű, kifejezésiforma, megjelenési forma, példány) köre időközben differenciálódott, kibővült, többek közül a FRSAD modell2óta jelen lévő nomen entitással, amely utóbbit, lényegi szerepköre miatt, érdemesebb mélyebben, az LRM,illetve az azt implementáló RDA felfogásában is megismernünk, kitérve az alkalmazás egy konkrét példájára.