A pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése Magyarországon

Összefoglaló. Bevezetés: A pertrochanter töréssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele jelentős terhet jelent a társadalom és az egészségügyi rendszerek számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: A felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak 2018. évre vonatkozóan. A betegszámok alapján meghatároztuk a 100 000 lakosra jutó prevalenciát, az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban. Az elemzésbe az érintett egészségbiztosítási ellátások teljes körét bevontuk. A pertrochanter töréseket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S7210-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legnagyobb országos betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 2845 férfi, 6312 nő, együtt 9157 fő. Ezt követte az aktívfekvőbeteg-szakellátás (2388 férfi és 5858 nő, együtt 8246 fő). A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia a férfiaknál 51,1 beteg, a nőknél 114,7 beteg, együtt 84,3 beteg volt az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A pertrochanter törés kezelésére 7,329 milliárd Ft-ot költöttek 2018-ban (27,12 millió USD, illetve 22,98 millió EUR). A kiadások 28,0%-a férfiaknál, 72,0%-a nőknél jelent meg. Az egészségbiztosítási kiadások 90,7%-a az aktívfekvőbeteg-szakellátásban jelentkezett. Az egy betegre jutó átlagos éves összesített egészségbiztosítási kiadás 858 710 Ft (3177 USD/2693 EUR) volt a férfiak és 901 047 Ft (3334 USD/2826 EUR) a nők esetében. Következtetés: A pertrochanter törés előfordulási gyakorisága 2,5-szer magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46–53. Summary. Introduction: Health services utilization related to pertrochanteric fractures represents a significant burden for the society and health care systems. Objective: Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance burden of pertrochanteric fractures in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with pertrochanteric fracture were identified with the code S7210 of the International Classification of Diseases, 10th revision. Results: We found a significant patient turnover in outpatient care: 2845 men, 6312 women, in total 9157 patients, followed by acute inpatient care (2388 men, 5858 women, together: 8246 patients). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence per 100 000 among men was 51.1, among women 114.7, together 84.3 patients. In 2018, NHIFA spent 7.329 billion HUF (27.12 million USD, 22.98 million EUR) on the treatment of pertrochanteric fractures. 28.0% of the costs was spent on the treatment of male, 72.0% on female patients. Reimbursement of acute inpatient care was the main cost driver (90.7% of the total expenditure). The average annual treatment cost per patient was 858 710 HUF (3177 USD/2693 EUR) for men and 901 047 HUF (3334 USD/2826 EUR) for women. Conclusion: The prevalence of pertrochanteric fracture was 2.5 times higher in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of pertrochanteric fracture. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46–53.

Risk Factor of Breakage After Proximal Femoral Nail Antirotation in Intertrochanteric Fractures

Background: Breakage of the intramedullary nail is a rare complication after proximal femoral nail antirotation (PFNA) in intertrochanteric fracture treatment. The purpose of this study was (1) to investigate the frequency of nail breakage among the patients who were treated for mechanical failure after PFNA for intertrochanteric/ pertrochanteric fracture, and (2) to determine the risk factors for nail breakage in PFNA treatment of intertrochanteric fracture.Methods: To identify mechanical failure after internal fixation using PFNA, we retrospectively reviewed the data of 35 patients (35 hips) who required reoperation after PFNA with a helical blade for intertrochanteric/ pertrochanteric fracture between June 2005 and June 2018. We evaluated the frequency of breakage of PFNA and compared the demographic and radiologic parameters between the breakage and control (non-breakage) groups. We also compared the lever arm for the load of stress from the fulcrum according to the centrum-collum-diaphyseal (CCD) angle of blade by using reverse design technique.Results: Among the 25 patients with mechanical failure after PFNA except 10 patients with peri-implant infection and osteonecrosis, 7 (28.0%) showed breakage of PFNA at average of 8 months (range, 5 to 13 months) after index surgery. A larger horizontal offset (the horizontal distance from the lateral surface of the IM nail and the medial tip of helical blade) was associated with an increased risk of nail breakage. A CCD angle of 130° has a shorter lever arm for the load of stress from the fulcrum, meaning a higher stress for nail breakage, although there was no association between centrum-collum-diaphyseal (CCD) angle and breakage of the nail.Conclusions: Our study suggested that higher horizontal offset and a higher CCD angle can increase the risk of breakage of the PFNA nail at the aperture for the helical blade.Levels of Evidence: Level III

Radiologic predictor of intraoperative lateral wall fractures in treatment of pertrochanteric fractures with cephalomedullary nailing

Objective This study was performed to investigate the reliability of the height of pertrochanteric fractures as a predictor of lateral wall fractures after cephalomedullary nailing and provide a simple way to determine the threshold value. Methods We performed a prospective randomized clinical study of 50 consecutive patients who underwent measurement of the height of the pertrochanteric fracture and the tangent line to the superior margin of the contralateral femoral neck. The preoperative and postoperative integrity of the lateral wall was evaluated by computed tomography. Results The pertrochanteric fracture height was significantly lower in patients with than without intraoperative lateral wall fractures (15.6 vs. 28.5 mm, respectively). The threshold value of the fracture height was 20.445 mm, which was not significantly different from the mean height of the tangent line of the superior margin of the contralateral femoral neck (19.4 mm). Conclusions Pertrochanteric fractures with the proximal starting point lower than the mirror position of the tangent line to the superior margin of the contralateral femoral neck have a higher risk of intraoperative lateral wall fractures during cephalomedullary nailing.