Minimal invasive surgery of the spleen

A laparoszkópos splenectomia 1991-es bevezetése óta gold standarddá lépett elő a lép sebészetében, és a nyitott műtéttel szembeni előnyei vitathatatlanok. Habár a műtéti idő jellemzően hosszabb LS esetén, viszont a splenectomiával öszefüggő morbiditás ritkább, és a posztoperatív hospitalizáció rövidebb. Az irodalomban igen korlátozott számban állnak rendelkezésre magyar betegpopuláción végzett vizsgálatok eredményei. A laparoszkópos lépsebészet 1994-ben került bevezetésre a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján, és az azóta eltelt időben munkacsoportunk szerezte meg az egyik legnagyobb tapasztalatot a témában Magyarországon. Habár a laparoszkópos technikát kezdetben splenomegalia esetén kontraindikáltnak tartották, idővel bebizonyosodott a módszer biztonságossága extrém méretű lépek esetében is. Ahogy a laparoszkópos eljárás az extrém nagy méretű lépek esetében is elterjedt, felmerül az olykor 2000 grammnál is nagyobb tömegű specimen eltávolításának nehézsége. A szokásos eljárás a specimen Endobagbe helyezése, és valamelyik port helyén morcellációval történő eltávolítása. A kézzel asszisztált laparoszkópos splenectomia (HALS) esetén kézenfekvő a specimen hand-port helyén történő eltávolítása. Ezen eljárások mellett ismert a specimen Pfannenstiel-metszésből történő eltávolítása is. Irodalmi adatok alapján a lépméret mellet a learning curve bír még kiemelt jelentőséggel a splenectomia eredményeire. A splenectomia leggyakoribb indikációja az idiopátiás thrombocytopéniás purpura (ITP). Tekintettel az ITP immunológiai mechanizmusára, az első vonalbeli standard terápia kortikoszteroidok, illetve iv. immunglobulinok adása. Amennyiben a betegek az elsődleges kezelésre nem reagálnak, vagy a betegség reagál ugyan, de folyamatos gyógyszerelést igényel, refrakter ITP-ről beszélünk, mely miatt második vonalbeli kezelés jön szóba. Ez lehet Rituximab, TPO receptor agonisták, valamint a splenectomia, melyek közül a splenectomia biztosítja a legjobb és legtartósabb eredményt (80% körüli válasz, 60% 5-10 évig). A laparoszkópos eljárás számos előnye miatt évtizedek óta elfogadott sebészi módszer az ITP kezelésében. A módszer hematológiai eredményessége a hagyományos splenectomiához hasonló. Mindezek mellett csak nagyon korlátozott számban állnak rendelkezésre standardizált definiciókat és kimeneteli kritériumokat figyelembe vevő közlemények a splenectomia hosszú távú eredményeiről. Tekintettel arra, hogy a splenectomizált betegek mintegy 15-25 %-ánál nem vezet azonnali eredményre, illetve a betegek 1/3-a a későbbiekben relapszusba kerül, fontos lenne prediktív faktorok meghatározása a felesleges műtétek elkerülése, a terápia tervezhetősége érdekében. A splenectomia sikerességének megjóslására számos hipotetikus prediktív faktort vizsgáltak. Irodalmi adatok szólnak az életkor, a szteroid terápiára adott válasz, a perioperatív thrombocyta érték, valamint a thrombocyta sequestratio jellegének prediktív értékéről.

Salvage Technique for Intraoperative Hemorrhage during Laparoscopic Resection of Large Pheochromocytoma: A Case Report and Literature Review

ABSTRACT Aim We described the use of a hand-port assisted laparoscopic adrenalectomy for excising a large 10 cm vascular left adrenal pheochromocytoma. The useful technical tips and important pitfalls to avoid for a successful outcome are discussed in this article. Introduction A 64-year-old man who was investigated for microalbuminuria was found to have a 10-cm left adrenal mass. Blood investigation and imaging confirmed it to be a pheochromocytoma. Case report Initial mobilization of the adrenal mass was performed laparoscopically using two 5-mm ports in the epigastric. While dissecting the inferomedial pedicle, the aberrant adrenal vessel was injured and resulted in torrential bleeding. A gelport for hand assistance was inserted as a salvage approach for hemostasis. Conclusion Hand-port assisted laparoscopic adrenalectomy is a very practical and easy-to-adopt technique that preserves the minimally invasive surgical advantages in patients with large adrenal masses. Clinical significance: We advocate the use of hand-assisted laparoscopic adrenalectomy technique for complex pheochromocytoma as an alternative for surgeons with vast experience in laparoscopic adrenalectomy. How to cite this article Lee DJK, Tan YP, Singaporewalla RM. Salvage Technique for Intraoperative Hemorrhage during Laparoscopic Resection of Large Pheochromocytoma: A Case Report and Literature Review. World J Endoc Surg 2017;9(1):27-31.

Laparoskopinė ranka asistuojama storosios žarnos chirurgija naudojant transumbilikalinį pjūvį

Vilma Brazytė1, Narimantas Evaldas Samalavičius1, Renatas Tikuišis2, Povilas Miliauskas2 1 Vilniaus universiteto Onkologijos instituto Chirurgijos klinika, Santariškių g. 1, LT-08660 Vilnius ir Vilniaus universiteto Medicinos fakulteto Vidaus ligų, šeimos medicinos ir onkologijos klinika2 Vilniaus universiteto Onkologijos instituto Intensyviosiosios terapijos ir anesteziologijos skyrius, Santariškių g. 1, LT-08660 Vilnius El. paštas: [email protected] TikslasIšanalizuoti chirurginius rezultatus po laparoskopinių ranka asistuojamų storosios žarnos operacijų, atliktų nuo 2009 07 01 iki 2010 12 31 Vilniaus universiteto Onkologijos instituto Chirurgijos klinikoje, laparoskopinį diską įkišus per transumbilikalinį pjūvį. Ligoniai ir metodaiPer 18 mėnesių Vilniaus universiteto Onkologijos institute atlikta 51 laparoskopinė ranka asistuojama storosios žarnos operacija naudojant transumbilikalinį laparoskopinio disko pjūvį. Operuoti 25 vyrai ir 26 moterys, kurių amžius svyravo nuo 37 iki 84 metų, vidurkis 63 metai. Atliktos 22 (43 %) tiesiosios žarnos rezekcijos ir dalinė totalinė mezorektalinė ekscizija (TME) dėl navikų viršutiniame tiesiosios žarnos ampulės trečdalyje, 16 (31 %) kairės pusės hemikolektomijų, 8 (16 %) riestinės žarnos rezekcijos, 3 (6 %) skersinės žarnos rezekcijos, 2 (4 %) rektosigminės dalies rezekcijos. 45 (88 %) ligoniai operuoti dėl storosios žarnos vėžio, 4 (8 %) – dėl endoskopiškai nepašalinamų storosio žarnos adenomų ir 2 (4 %) – dėl storosios žarnos Kronos ligos. Iš 45 ligonių, operuotų dėl storosios žarnos vėžio, 3 buvo 0 stadijos (pTis), 12 – I stadijos, 11 – II stadijos, 16 – III stadijos, 3 – IV stadijos. Operacijos truko nuo 50 minučių iki 3 valandų 5 minučių, vidutiniškai 1 valandą ir 45 minutes. RezultataiVidutinė bendra hospitalizacijos trukmė buvo 10 dienų, pooperacinė gulėjimo trukmė – 8 dienos (nuo 4 iki 30 dienų). Pooperacinė eiga komplikavosi 4 (8 %) ligoniams: vienam – žarnos perforacija virš jungties ir susidaręs parakolinis pūlinys, vienam – kraujavimas iš anastomozės, vienam – pilvo ertmės infiltratas, vienam – žaizdos infekcija. Pakartotinai operuotas 1 (2 %) ligonis: dėl žarnos perforacijos ir susidariusio pūlinio atlikta laparotomija, pūlinio drenavimas, žarna susiūta ir suformuota prevencinė ileostoma. Ligonių, operuotų dėl storosios žarnos vėžio (45), pooperaciniuose preparatuose rasta nuo 8 iki 54 limfmazgių, vidurkis 16 limfmazgių. IšvadaLaparoskopinė ranka asistuojama storosios žarnos chirurgija per transumbilikalinį pjūvį buvo saugi ir patikima laparoskopinės chirurgijos alternatyva, susijusi su nedideliu komplikacijų skaičiumi ir neilga operacijos trukme. Jos ankstyvieji chirurgai ir kosmetiniai rezultatai buvo geri. Reikšminiai žodžiai: ranka asistuojama laparoskopinė chirurgija, storosios žarnos vėžys, komplikacijos. Hand-assisted laparoscopic colorectal surgery via transumbilical incision Vilma Brazytė1, Narimantas Evaldas Samalavičius1,Renatas Tikuišis2, Povilas Miliauskas2 1 Oncology Institute of Vilnius University, Clinic of Surgery,Santariškių Str. 1, LT-08660 Vilnius, Lithuania2 Oncology Institute of Vilnius University, Intensive Care and Anestesiology Department, Santariškių Str. 1, LT-08660 E-mail: [email protected] ObjectiveAnalysis of results of hand-assisted laparoscopic colorectal surgery via transumbilical hand-port incision, performed at the Oncology Institute of Vilnius University from 1 July 2009 to 31 December 2010. Patients and methodsFifty-one patients underwent hand-assisted laparoscopic colorectal surgery over a period of eighteen months. There were 25 males and 26 females, age range 37 to 84 years, mean 63 years. Twenty-two (43%) patients underwent rectal resections with partial total mesorectal excision (TME) for superior third rectal tumours, 16 (31%) left hemicolectomies, 8 (16%) sigmoid resections, 3 (6%) transverse colon resections, 2 (4%) rectosigmoid resections. Forty-five (88%) patients were operated on for malignancies: for stage 0 (pTis) – 3, stage I – 12, stage II – 11, stage III – 16, stage IV – 3. Others were operated on for benign diseases: endoscopically inextirpable colorectal adenomas 4 (8%) and Chron’s disease 2 (4%). The operations lasted from 50 minutes to 3 hours and 5 minutes, on average 1 hour and 45 minutes. ResultsThe median in-hospital stay was 10 days, postoperative stay 8 days, range 4–30 days. Complications occurred in 4 (8%) patients: colon perforation above anastomosis and paracolical abscess in one patient (he underwent laparotomy, drainage of abscess, suture of colon defect and preventive ileostomy), bleeding from anastomosis site in 1, infiltration in abdominal cavity in 1, wound infection also in 1 patient. In the postoperative patients operated on for colorectal cancer, the mean lymph node harvest was 16, range 8–54. ConclusionHand-assited laparoscopic colorectal surgery via transumbilical hand-port incision was a safe and reliable alternative to straight laparoscopic surgery, related to a low complication rate, short operative time and showed good short-term surgical and cosmetic results. Keywords: hand-assited laparoscopic colorectal surgery, colon cancer, complications.