Comparative evaluation of oral microflora adherence on modified tissue conditioners -- An in vitro study.

Aims: To evaluate the effect of silver nanoparticle, itraconazole and a combination of the two agents on the adherence of Candia albicans, Streptococcus mutans and Enterococcus faecalis on acrylic and silicone tissue conditioners. Materials and Methods: 40 pellets of Group 1 ( GC Soft Liner) and 40 of Group 2 (Sofreliner) were fabricated. The pellets were immersed in a solution of silver nanoparticles or itraconazole or a 1:1 ratio of the combination of the two medicaments. The amount of biofilm formed was assessed by the ELISA reader. Results: A decrease in adherence of Candida albicans was seen in acrylic and silicone-based tissue conditioners when compared to the untreated control samples. Silicone based tissue conditioner showed the least adherence of Candida albicans when treated with 1:1 ratio of silver nanoparticles and itraconazole. There was a statistically significant difference in microbial adhesion between acrylic and silicone tissue conditioner (p<0.001).Pellets treated with silver nanoparticles were studied for adherence of Streptococcus mutans , Candida albicans and Enterococcus faecalis. A statistically significant decrease in all three microbial adherences was observed with this group. (p<0.001) Conclusion: Silver nanoparticles and itraconazole are effective antifungal and antibacterial agents that can potentially decrease microbial colonization of Candia albicans , Streptococcus mutans and Enterococcus faecalis on tissue conditioners. Clinical implications: Silver nanoparticles and itraconazole when used will decrease biofilm formation that will not only improve the overall health of the oral cavity but also prevent denture stomatitis and diseases associated with poor oral hygiene protocols. Keywords: Silver nanoparticles, tissue conditioners, itraconazole, antimicrobial.

Orális candidiasis, klinikai jellegzetességei, diagnosztikája és kezelése

Candidiasis oris a leggyakoribb opportunista infekció, amelyet egy gomba, a Candia albicans okoz. Mivel a Candida albicans tagja a normális orális flórának, és gyakorisága különböző népcsoportokban 40% körül mozog, a patogenezise még mindig nem teljesen tisztázott.Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja e gyakori opportunista infekció potenciális lokális és szisztémás rizikófaktorait, valamint áttekintse a különböző orális klinikai manifesztációit. Számos lokális és szisztémás hajlamosító tényező ismert. Az orális candidiasis előfordulhat akár mint primer, akár secunder infekció. A gomba képes megtapadni a hámon és penetrálni a nyálkahártyát. A lokális prediszponáló faktorok elősegítik a gomba megtapadását és növekedését, míg a szisztémás tényezők negatívan hatnak a természetes vagy szerzett immunitásra, amely felelős a gomba terjedésének kontrolljában. Több klinikai manifesztációja ismert. Előfordulhat akut és krónikus formában. A legsúlyosabb formája a pseudomembranous candidiasis. Ez valódi primer infekció, amely többnyire csak súlyos immunhiányos egyénekben alakulhat ki. A krónikus forma is leggyakrabban AIDS-es betegekben fordul elő. Ilyenkor gyakran találkozhatunk terápia-rezisztens, nagyon hosszú ideje fennálló állhártyás Candida fertőzéssel. A betegség egyéb klinikai formái közé tartozik az erythemas candidiasis, a krónikus nodularis vagy plakkos candidiasis. A leggyakoribb klinikai forma a stomatitis protetika (denture stomatitis). További Candida asszociált szájnyálkahártya betegség a cheilitis angularis és a glossitis mediana rhombica. A klinikai diagnózis a jellegzetes objektív és szubjektív klinikai tünetek alapján legtöbbször egyszerű. A Candida-infekció laboratóriumi identifikálása azonban nem egyszerű, elsősorban azért, mert a Candida tagja a normál szájflórának és így sok egészséges egyénben is kimutatható. A leggyakoribb laboratóriumi diagnosztika technikák közé tartozik a kaparékból nyert citológiai vizsgálat és a gomba tenyésztése. A betegség kezelése komplex és sokszor komoly kihívást jelent az orvos számára. Fontos, hogy feltárjuk és amennyiben lehetséges, elimináljuk a hajlamosító tényezőket. A leggyakrabban használt gombaellenes szerek a polyen és azol csoportba tartoznak. Mivel a legtöbb orális Candida-infekció csak a felszínes nyálkahártya rétegeket érinti, elsőnek lehetőleg helyi gombaellenes kezelést alkalmazzunk. Ez annál is inkább indokolt, mert nagyon sok gombaellenes készítménynek komoly mellékhatásai lehetnek.

Screening of Concentration and Antimicrobial Effectiveness of Antimicrobial Preservative in Betastatin Besylate Nasal Spray

OBJECTIVE To explore the optimal concentration and antimicrobial effectiveness of antimicrobial preservative in betastatin besylate nasal spray. METHODS By using Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa, Escherichia coli, Candia albicans, and Aspergillus niger as test strains, the antimicrobial effectiveness of betastatin besylate nasal spray containing different concentrations of antimicrobial preservative (0.02%, 0.0125%, and 0.005% benzalkonium chloride, respectively) was determined by using bacteriostatic effect test (Chinese Pharmacopoeia, 2015 edition).RESULTS The antimicrobial effectiveness of betastatin besylate nasal spray containing 0.02% and 0.0125% benzalkonium chloride, respectively, complied with the regulations of Chinese Pharmacopoeia (2015 Edition) against five test strains. However, the antimicrobial effectiveness of betastatin besylate nasal spray containing 0.005% benzalkonium chloride against P. aeruginosa did not meet the requirements of Chinese Pharmacopoeia.CONCLUSION Benzalkonium chloride at a concentration of 0.125% can be used as an added antimicrobial preservative in betastatin besylate nasal spray.

Pengaruh Ekstrak Etanolik Kulit Batang Jambu Mete (Anacardium occidentale Linn) sebagai Bahan Kumur terhadap Daya Perlekatan C. Albicans pada Plat Resin Akrilik

Latar Belakang: Candia albicans adalah mikroorganisme yang berkoloni melekat pada permukaan gigi maupun gigi tiruan. Obat kumur mengandung bahan tarapeutik yang berfungsi sebagai antibakteri. Kulit batang jambu mete antara lain mengandung senyawa fenolik yang dapat berkhasiat sebagai antibakteri. Tujuan penelitian: Untuk mengetahui apakah ekstrak etanolik kulit batang jambu mete sebagai bahan kumur berpengaruh terhadap gaya perlekatan C. Albicans pada plat resin akrilik. Metode penelitian: Ekstrak kulit batang jambu mete diperoleh dengan menggunakan metode maserasi dan menggunakan etanol sebagai pelarut. Bahan kumur ekstrak kulit batang jambu mete dibuat dengan komposisi bahan kumur standar dengan menambahkan ekstrak etanolik kulit batang jambu mete dengan konsentrasi 1%, 2%, 3%, 4%, dan 5% sebagai agen antibakteri. Penelitian dilakukan dengan menggunakan plat resin akrilik yang dibuat bentuk disk dengan ukuran diameter 10 mm dan tebal 2 mm sebanyak 24 buah, yang dibagi dalam 6 kelompok yaitu 5 kelompok perlakuan dengan menggunakan bahan kumur yang mengandung ekstrak kulit batang jambu mete dan 1 kelompok kontrol menggunakan bahan kumur standar. Seluruh plat resin dimasukkan dalam tabung C. Albicans 10 CFU/ml selama 5 menit, kemudian plat diambil dan dimasukkan dalam larutan bahan kumur standar sebagai kontrol dan larutan bahan kumur yang mengandung ekstrak kulit batang jambu mete untuk kelompok perlakuan selama 3 menit dan digetarkan. Cairan kemudian diambil sebanyak 0,1 ml dan ditanam pada piring petri dengan agar saboruraud dan diinkubasi selama 48 jam. Perhitungan koloni dilakukan menggunakan counter. Hasil penelitian: Hasil daya perlekatan pada bahan kumur standar 1912,50±14,93; pada bahan kumur dengan ekstrak 1% = 1757,50±20,16; 2% = 1335±17,08; 3% = 1220; 4% = 915±22,17 dan 5% = 670,00±38,37. Analisis varian satu jalur memperlihatkan pengaruh yang bermakna ekstrak etanolik kulit batang jambu mete terhadap daya lekat C. Albicans pada plat resin akrilik (p<0,05). Hasil LSD menunjukkan bahwa terdapat perbedaan yang bermakna antar seluruh kelompok perlakuan (p<0,05). Kesimpulan: Ekstrak etanolik kulit batang jambu mete sebagai bahan kumur berpengaruh terhadap daya perlekatan C. Albicans pada plat resin aklirik. Background: C. Albicans is a microorganism which colonized on the tooth or denture prosthesis surfaces. Mouthwashes usually contain therapeutic agent as antibacterial. The bark of Annacardium occidentale contains fenolic as antibacterial activity. The aim of this research was to determine the influence of the etanolic ectract of anacardium occidentale bark as mouthwashes on C. Albicans adherence. Method: the extract of anacardium occidentale bark was conducted in maceration method and used ethanol as solvent. Mouthwashes were made in standart composition and added annacardium occidentale bark extract 1%, 2%, 3%, 4% and 5% as antibacterial agent. As a negative control was used standart mouthwashes without extract. The research used 24 resin acrylic which made in disk shape with diameter 10 mm. This acrylic were divided in 6 group, there were 5 group treated with mouthwash that contain extract anacardium occidentale bark and 1 group treated with standart mouthwashes. All of resins plate were incubated in C. Albicans solution for 5 minute. After that resin acrylic plate were immersed in standart mouthwashes as a control and mouthwashes with anaracium occidentale bark extract and vibrate for 3 minutes. The solution then taken 0,1 ml and planted in petry dish with saboruraud agar and incubated for 48 hours. Result: Attachment of candida alvicans was: 1912,50±14,93 as control and mouthwash with extract were 1% = 1757,50±20,16; 2% = 1335±17,08; 3% = 1220; 4% = 915±22,17 and 5% = 670,00±38,37. Analyzed with one way Anova showed that the extract of annaracium occidentale bark as mouthwash influenced the cancida albicans adherence on resin acrylic surface (p<0,05). LSD analyzed showed there were significant differenced between all groups (p<0,05). Conclusion: The extract of anacardium occidentale bark extract as mouthwash were influence of the C. Albicans adherence on resin acrylic surface.

THE STUDY OF THE ANTIMICROBIAL ACTIVITY OF SOME NEW AZO DERIVATIVES OF PYRIDOXINE AND THEIR ZINC COMPLEXES

For the first time with the use of conventional techniques the overall toxicity and the antimicrobial activity of some new substances - pyridoxine azo derivatives (mercurions), obtained an international registration (CAS, USA) and their zinc-complexes have been studied. St. aureus, E.coli, Pseudomonas aeruginosa, and Candia albicans were used as a test cultures. The investigated compounds were established to have low toxicity (LD 50 failed to detect, with a maximum dose of introduced animals as 0.01 g ≈ 20 g), and some of them were shown to have pronounced antimicrobial activity. In contrast to free mercurions their zinc complexes show activity against strains of some microorganisms (St. aureus, Candida albicans), as well as similar antimicrobial activity in the lower (2-4 fold) concentrations.