scholarly journals Choice, Trust and Risk - The Policy Context and Mammography Screening

10.5772/31292 ◽  
2012 ◽  
Author(s):  
Karen Willis
2018 ◽  
Vol 18 (2) ◽  
pp. 127-148 ◽  
Author(s):  
Alexandru Brad

This article is about the practice of territorial governance emerging at the junction of European Union-sanctioned ideals and Romanian development-planning traditions. On the one hand, the European agenda emphasises a smart, inclusive, sustainable model of economic growth. However, the persisting centralised workings of the Romanian state significantly alters the scope of regional interventions. As such, while core cities grew their economies swiftly, peripheral places were left in an unrelenting stagnation. My first aim is to provide a theoretical ground for a practicecentred approach to understanding territorial governance. Second, by drawing on Romania’s regional policy context as an example, I give an insight into how practices of partnership and competition fare in a context of ongoing territorial polarisation. I conclude by emphasising the need for a regional redistributive policy mechanism, one which should enable and assist non-core areas to access capacities for defining and implementing development projects.


2014 ◽  
Vol 11 (4) ◽  
pp. 418-439 ◽  
Author(s):  
Gabriele Bock ◽  
Siegfried Zielinski

This article, which first appeared in Media Perspektiven 1 (1987), is published here for the first time in English. It offers an enlightening contemporary perspective, from the then German Federal Republic, on the innovation in European broadcasting which Channel 4 represented. It outlines the policy context which gave rise to the UK's fourth television channel and describes its unique, hybrid character as a commercial station funded by advertising revenue with a public service remit. It assesses the strengths and weaknesses of Channel 4's commissioning structure and identifies significant examples of its innovative programming, paying particular attention to its support for independent film. That emphasis is noteworthy since it was West German television's film-funding mechanism that provided the model on which Film on Four was based. The article recognises Channel 4's commitment to catering for minority audiences, to enabling broader access to programme-making and to commissioning work that was experimental in form and content. It is generous in suggesting that such a risk-taking cultural enterprise was only possible within the UK's mature and highly developed broadcasting ecology, but it remains cautious (perhaps presciently) of its sustainability in the expanding commercial marketplace of multi-channel television.


2007 ◽  
Vol 148 (19) ◽  
pp. 879-885 ◽  
Author(s):  
Attila Kovács ◽  
Lajos Döbrőssy ◽  
András Budai ◽  
Imre Boncz ◽  
Ágnes Cornides

Magyarországon az emlőrák jelentős népegészségügyi probléma. A halálozás mérséklésére a tünetmentes asszonyok szervezett, azaz személyes behíváson, visszahíváson és utánkövetésen alapuló szűrővizsgálata a legígéretesebb módszer. A tapintásos emlővizsgálattal kiegészített mammográfiás szűrés az 50–65 éves korcsoportban bizonyítottan hatásos; praemenopausalis asszonyok esetében a hatásosság még nem bizonyított, ennek ellenére a közvélemény és a szakmai döntéshozókra nehezedő nyomás miatt a perimenopausalis korban levő (45 év feletti) asszonyokat nem rekesztik ki a szűrőprogramból. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett emlőszűrés szervezeti, adminisztratív, jogszabályi és pénzügyi feltételeit, így a szűrőprogram 2002 óta működik. A két szűrési ciklus adatai szerint a szervezett szűrésen a meghívottak mintegy 40%-a vesz részt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár észrevételei szerint a meghívásos szűrés hatására jelentősen megemelkedett a diagnosztikus mammográfiás vizsgálatok száma; ez arra utal, hogy számosan a szervezett szűrés keretein kívül keresik a szűrés lehetőségét. A szűrővizsgálattal felfedezett emlőrákok száma, ezen belül a kis rákok aránya a nemzetközi standard értékeknek megfelelő. Az ún. intervallumrákok gyakoriságának megállapítására a szűrési nyilvántartással együttműködő patológiai adatbank létesítése folyamatban van. A szervezett emlőszűrés egészség-gazdaságtani elemzés szerint elfogadható a finanszírozó számára.


2011 ◽  
Vol 152 (8) ◽  
pp. 292-295
Author(s):  
Mihály Bak ◽  
Éva Konyár ◽  
Ferenc Schneider ◽  
Mária Bidlek ◽  
Éva Szabó ◽  
...  

The National Public Health Program has established the organized mammography screening in Hungary. The aim of this study was to conduct an audit of “gray zone” smears of the organized mammography screening in comparison with histopathological diagnoses. Methods: Cytology results were rated to C3 atypia probably benign and C4 suspicious of malignancy. Results: 1361 women had aspiration cytology performed from a total of 47,718 mammography non-negative lesions. 105 (7.8%) were diagnosed as C3, whereas 78 (5.7) as C4. Of the 105 patients with C3 diagnosis 61 (58%) patients underwent surgical biopsy. Histology proved malignancy in 20 (32.8%) cases, and benign lesion in 41 (67.2%) cases. All (100%) of the 78 patients with C4 diagnosis had open biopsies; 69 (88.4%) cases were histologically malignant and 9 (11.6%) cases were benign lesions. Conclusion: The auditing results of fine needle aspiration cytology of “gray zone” in organized mammography screening meet the proposed threshold values. Authors conclude that the “gray zone” category in breast cytology is useful and of value if used judiciously. Orv. Hetil., 2011, 152, 292–295.


2010 ◽  
Vol 151 (32) ◽  
pp. 1295-1298 ◽  
Author(s):  
Mihály Bak ◽  
Éva Konyár ◽  
Ferenc Schneider ◽  
Mária Bidlek ◽  
Éva Szabó ◽  
...  

A Nemzeti Népegészségügyi Program az emlőrák szervezett szűrését biztosítja. Célkitűzés: Dolgozatunk célja a szervezett emlőrákszűrés során a mammográfia, illetve ultrahangvizsgálatokkal nem negatív elváltozások aspirációs citológiai diagnózisainak minőségbiztosítása. Módszer: A citológiai diagnózisokat 5 kategóriába (C1, C2, C3, C4, C5) soroltuk. A citológiai módszer diagnosztikus érzékenységét a szövettani eredményekhez viszonyítva elemeztük. Eredmények: Összesen 47718 mammográfiás és ultrahangvizsgálattal a kóros emlőelváltozásokból 1361 citológiai vizsgálatot végeztünk. A leggyakoribb diagnózis benignus (805 eset, 59, 1%), illetve carcinoma (187 eset, 13,7%) volt. Az összesített pozitív, negatív esetek számításánál a szenzitivitás 91%, a specificitás 88%, a pozitív prediktív érték 96,6%, a negatív prediktív érték 71%-nak (p<0,001) bizonyult. Megbeszélés: Megállapítottuk, hogy tanulmányunkban az emlőelváltozások vékonytű-aspirációs citológiai vizsgálatainak minőségbiztosítási eredményei megfelelnek, és több tekintetben jobbak a nemzetközileg elvárt követelményeknél.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document