A mesélő nyelvi közeg hatása a hat-nyolc éves tanulók aktív és passzív szókincsére
A kutatás célja megvizsgálni a mesehallgatás és a szókincs állapotának összefüggéseit a hat–nyolc éves, mesei élményben részesülő és mesei élményben nem részesülő tanulókkal végzett aktív és passzív szókincsvizsgálatok eredményeinek tükrében. Mindazok mellett, hogy a mesék fejlesztő hatással vannak a gyermekek kognitív, érzelmi, szociális és nyelvi képességeire, kiemelkedően fontos szerepet játszanak az aktív és passzív szókincsük fejlődésében is. Ezért kutatásunkban a mesehallgatásban való részesülési arány aspektusából vizsgáltuk meg a tanulók aktív és passzív szókincsét, ezzel választ nyerve a hipotézisünkre, amely szerint a kisgyermekkori életszakaszban mesei élményben részesülő hat–nyolc éves tanulók fejlettebb szókinccsel rendelkeznek a kisgyermekkorban mesei élményben nem részesülő kortársaikhoz képest.