scholarly journals THE EFFECTS OF SEEDING TIME AND COMPANION CROP ON YIELD OF ALFALFA (Medicago sativa L.) AND WEED GROWTH

2016 ◽  
Vol 21 (2) ◽  
pp. 184
Author(s):  
İrfan ÇORUH ◽  
Mustafa TAN
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Weed Growth ◽  
Seeding Time ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Companion Crop

EFFECTS OF ESTABLISHMENT METHOD AND A RAPESEED COMPANION CROP ON ALFALFA SEED YIELD

1987 ◽  
Vol 67 (1) ◽  
pp. 263-266 ◽  
Author(s):  
J. WADDINGTON ◽  
N. MALIK
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Seed Production ◽  
Seed Yield ◽  
Brassica Campestris ◽  
Establishment Method ◽  
Alfalfa Seed ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Companion Crop

In two experiments at Melfort using alfalfa (Medicago sativa L. ’Beaver’) seeded at a rate of 2 kg ha−1 with and without a Polish rapeseed (Brassica campestris L. ’Candle’) companion crop seeded at 5.5 kg ha−1, rapeseed yields in the establishment year were maximum when alfalfa and rapeseed were mixed and planted in 15-cm rows. Alfalfa showed no consistent seed yield differences between broadcast seeding, seeding in 15- or 61-cm rows, or seeding with or without the companion crop.Key words: Alfalfa, rapeseed, Brassica campestris, seed production

POLISH RAPESEED AS A COMPANION CROP FOR ESTABLISHING FORAGES IN NORTHEASTERN SASKATCHEWAN

1984 ◽  
Vol 64 (3) ◽  
pp. 677-682 ◽  
Author(s):  
J. WADDINGTON ◽  
S. BITTMAN
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Brassica Campestris ◽  
Growth Suppression ◽  
Bromus Inermis ◽  
Seeding Date ◽  
Forage Species ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Companion Crop

Forages were seeded with and without a Polish rapeseed (Brassica campestris L.) companion crop at two dates in each of 3 yr. In each test, forage seedlings grew much better where seeded alone; growth under the companion crop varied from poor to fairly good, depending on the year and the forage species. Russian wild ryegrass (Elymus junceus Fisch.) established poorly under rapeseed. Bromegrass (Bromus inermis Leyss.) establishment was satisfactory in all tests, although production in the year following was usually much less than where it was seeded alone. Alfalfa (Medicago sativa L.) and sainfoin (Onobrychis viciaefolia Scop.) establishment was poor to fair under rapeseed. A mid-May seeding date with the companion crop resulted in better forage growth by fall than a later seeding date. A feature of all tests was the severe infestation of volunteer rapeseed the year following seeding in all forages except bromegrass. Because of growth suppression during the establishment year, and difficulties with volunteer rapeseed in legumes in the year following establishment, it is suggested that Polish rapeseed is not a good companion crop when establishing legumes and Russian wild ryegrass.Key words: Bromegrass, alfalfa, Russian wild ryegrass, sainfoin, rapeseed, companion crops, forage establishment

Sod-seeding alfalfa in spring into established crested wheatgrass in southwest Saskatchewan

1994 ◽  
Vol 74 (2) ◽  
pp. 293-301 ◽  
Author(s):  
Michael P. Schellenberg ◽  
John Waddington ◽  
Jane R. King
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Crested Wheatgrass ◽  
Agropyron Desertorum ◽  
Single Row ◽  
Grass Roots ◽  
Weed Growth ◽  
Root Reserves ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Recovery Characteristic ◽  
Harvest Year

Five experiments were started over a 3-yr period to examine the width of a strip of established crested wheatgrass (Agropyron desertorum (Fisch.) Schult.) that should be killed for reliable establishment of alfalfa (Medicago sativa L.) by sod-seeding in semiarid southwestern Saskatchewan. The value of pruning the grass roots along the edges of the killed area for alfalfa establishment was also examined. When alfalfa seeds were sown in a single row in strips of dead crested wheatgrass, alfalfa establishment improved as the width of the dead strip increased up to 75 cm, the maximum used, because of less competition for moisture and light. Pruning grass roots did not improve alfalfa establishment. Killing the crested wheatgrass in a strip wider than 50 cm favoured weed growth. Annual and biennial weeds were present only in the establishment year, but perennials persisted for the duration of the experiments. Yields of Rangelander, a creeping-rooted alfalfa of mixed ssp. sativa (L.) Lesins & Lesins and ssp. falcata (L.) Arcangeli parentage, and SCMf3713, a tap-rooted ssp. falcata were similar in the seedling and the following year. Etiolated growth of established plants revealed that SCMf3713 had a more persistent recovery characteristic which probably confers survival ability in severe environments. Killing the resident crested wheatgrass benefitted alfalfa establishment, as measured by seedling numbers, growth, seedling and first harvest year yields, and root reserves. Key words: Crested wheatgrass, sod-seeding, alfalfa, Agropyron desertorum, Medicago sativa

Companion crop, herbicide and weed effects on establishment and yields of alfalfa-bromegrass mixture

1995 ◽  
Vol 75 (1) ◽  
pp. 121-127 ◽  
Author(s):  
J. R. Moyer ◽  
D. E. Cole ◽  
D. C. Maurice ◽  
A. L. Darwent
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Key Words ◽  
Weed Control ◽  
Detrimental Effect ◽  
Wild Oat ◽  
Combined Stress ◽  
Key Words Wheat ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Companion Crop ◽  
Forage Yields

Alfalfa (Medicago sativa L.) and bromegrass (Bromus spp.) were seeded with and without a companion crop and with and without herbicides at Westlock and Lethbridge, Alberta, to assess the effect of weed control, companion crop and the herbicide-by-companion crop interaction on forage establishment and subsequent yields. A companion crop reduced both alfalfa and bromegrass yields for at least 2 yr after establishment on a rain fed site at Westlock and for 1 yr after establishment on an irrigated site at Lethbridge. At both sites, weed yields were higher after establishment with a companion crop than after establishment without a companion crop. Unchecked weeds in the establishment year had less effect than a companion crop on subsequent forage yields. At both locations, weed biomass in the establishment year was less than that of the companion crop. The combined stress of a companion crop and 2,4-DB application had a detrimental effect on alfalfa yield for 3 yr after establishment at Lethbridge. Key words: Wheat, barley, wild oat, redroot pigweed, dandelion

scholarly journals The influence of stands cultivation on persistency of different cultivars of Medicago sativa L.

2011 ◽  
Vol 49 (No. 11) ◽  
pp. 499-504
Author(s):  
J. Šantrůček ◽  
M. Svobodová ◽  
D. Hlavičková
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Strong Relationship ◽  
Dry Mass ◽  
Lower Number ◽  
Lower Amount ◽  
Mass Yield ◽  
Clay Loam ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Companion Crop ◽  
Number Of Stems

A polyfactorial field trial with alfalfa (Medicago sativa L.) cv. Palava, Jarka and Vlasta was established in Červený Újezd (altitude405 m a.s.l., average year precipitation493 mm per year, average year temperature 7.6°C, clay loam orthic luvisol) in the spring with a companion crop (spring wheat) in rows of a space of125 mm, sowing rate 16 kg/ha of germinable seeds in the year 1998. The stands were cut 3 times per year, the control variant was left without a treatment, the rest were cultivated with a spike or a vibration harrow before the beginning of the vegetation season and after the first cut. The numbers of plants and stems per m2 and dry mass yields were measured. The results were evaluated by four-factor analysis of variance Anova and by regression analysis. The harrowing of the stands resulted in a significantly lower amount of plants per m2 in the end of the fourth year by 23–29%, on average a lower number of stems per m2 (by 13% using double cultivation per year with the vibration harrow). The dry mass yield was significantly influenced only with cv. Jarka (by 5–11% higher in the cultivated fields). The moderately or relatively strong relationship between the plants amount and the time was exponential. 

Estimación de biomasa aérea de forrajes de invierno bajo riego a través de un dron

2019 ◽  
Vol 12 (4) ◽  
Author(s):  
Francisco Gavi Reyes ◽  
César Botello-Aguillón ◽  
Leonardo Tijerina-Chávez ◽  
Arturo Galvis-Spíndola ◽  
Rodrigo Roblero-Hidalgo
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Avena Sativa ◽  
Medicago Sativa L

E Objetivo: Desarrollar un procedimiento para estimar biomasa con imágenes digitales captadas desde un dron y modelación 3D (ID-Dron-3D) aplicable en alfalfa (Medicago sativa L.) y avena forrajera (Avena sativa L.). Diseño/metodología/aproximación: Con una cámara digital acoplada al dron se obtuvieron imágenes antes de la cosecha de los cultivos, que fueron procesadas con software para luego estimar volumen de biomasa. En cada cultivo se midió altura de la planta y área cosechada, volumen aparente y real de biomasa, y peso de biomasa fresca y seca. Resultados: Con base en el análisis de regresión se obtuvieron modelos lineales a una p<0.05 para predecir: biomasa fresca en avena (R2=0.70) y alfalfa (R2 =0.47); y biomasa seca en avena (R2=0.78) y en alfalfa (R2=0.31) mediante ID-Dron-3D. Limitaciones del estudio/implicaciones: Considerando las R2 de los modelos obtenidos, los resultados en la avena forrajera fueron mejores, respecto a los detectados en alfalfa, lo cual se puede deber a la mayor variabilidad de la cobertura vegetal, ya que, en algunas unidades de muestreo, las plantas de alfalfa no cubrían completamente el suelo. Hallazgos/conclusiones: El rendimiento de biomasa fresca y seca de ambos cultivos se correlacionó significativamente con su respectivo volumen aparente estimado con imágenes digitales tomadas desde un dron y su procesamiento 3D (ID-Dron-3D).

ALFALFA (Medicago sativa L.) CULTIVADA EN CAMPECHE, MÉXICO Y SU INTEGRACIÓN LOCAL EN LA ALIMENTACIÓN DE CORDEROS EN CONFINAMIENTO

2018 ◽  
Vol 11 (9) ◽  
Author(s):  
CC. Castillo-Águilar
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Pennisetum Purpureum ◽  
Medicago Sativa L

Se comparó el uso de diferentes dietas con base en heno de alfalfa cultivada (Medicago sativa L.) en Campeche y su relación con un concentrado comercial y pasto Taiwán (Pennisetum purpureum), T1=concentrado comercial, T2=T1+heno de alfalfa, T3=T1+pasto Taiwán, T4=heno de alfalfa. Se evaluó el comportamiento productivo y metabólico de corderos en sistema intensivo utilizando 20 corderos machos con encaste de Pelibuey, Dorper y Black Belly de 12.5±1 kg de peso vivo (PV). Se midió el consumo de materia seca total (CMS), la ganancia diaria de peso (GDP), la conversión alimenticia (CA), y la digestibilidad in situ de la materia seca (DISMS). También fueron evaluados el pH, nitrógeno amoniacal (NH3) y la concentración de ácidos grasos volátiles (AGV) en líquido ruminal. La mejor GDP en gramos por día, de 234 g (p?0.05) se obtuvo en el T2; en contraste, el T3 mostró la menor GDP. La dieta que incluyó la mezcla de heno de alfalfa y concentrado mejoró significativamente las condiciones de las variables pH, NH3 y AGV (p?0.05).

ALFALFA VARIETIES ZONED IN THE CENTRAL CHERNOZEM ZONE OF THE RUSSIAN FEDERATION

2020 ◽  
Author(s):  
Galina Stepanova
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Dry Matter ◽  
Maximum Yield ◽  
The State ◽  
Average Yield ◽  
State Register ◽  
Independent Evaluation ◽  
Medicago Sativa L ◽  
Alfalfa Varieties ◽  
Central Chernozem

The article describes the main morphological and biological features of alfalfa varieties included in the State register of breeding achievements approved for use in the Central Chernozem zone of Russia. A total of 32 alfalfa varieties are included in the State register. This is 9 varieties of blue alfalfa (Medicago sativa L. subsp. Sativa) of domestic selection and 8 foreign, 11 varieties of variable alfalfa (Medicago sativa L. nothosubsp. varia (Martyn) Arcang.) domestic selection and 1 variety of foreign and 3 varieties of yellow alfalfa (Medicago sativa L. subsp. falcata (L.) Arcang.). It shows the average and maximum yield of varieties determined in the process of state variety testing, as well as independent evaluation in research institutions in the region. Varieties of blue alfalfa of domestic selection Kevsala, Elena, Satellite, Vavilovskaya Yubileynaya were the most productive. The average yield of dry matter of these varieties reaches 8.4–9.2 t/ha, the maximum — 15.3–17.7 t/ha. Alfalfa varieties Timbale and Galaxy were the most productive among foreign varieties: the average yield of dry matter was 8.1 and 8.3 t/ha, the maximum – 15.5 and 17.2 t/ha. Varieties of alfalfa variable Vitalina and Vela provided an average yield of dry matter of 7.6 and 9.0 t/ha, the maximum yield reached 15.4 and 18.1 t/ha.

Szennyvíziszappal kezelt Medicago sativa L. növekedésének és rizoszféra tulajdonságainak monitorozása modellkísérletben

2008 ◽  
Vol 57 (1) ◽  
pp. 113-132 ◽  
Author(s):  
Attila Palágyi ◽  
Hamuda Hosam E. A. F. Bayoumi ◽  
Nikoletta Tóth ◽  
Mihály Kecskés
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Medicago Sativa L

A szennyvíziszappal kezelt talajok minőségének meghatározásához elengedhetetlen a biológiai mutatók jellemzése. Jelen tanulmány célja az volt, hogy modellkísérlet segítségével megvizsgáljuk a talajokhoz (barna erdőtalaj és réti csernozjom) különböző arányban (0, 20, 40, 60 és 100% iszap:talaj) hozzáadott szennyvíziszap hatását a talaj pH-értékére, nedvességtartalmára és légzésére, valamint termőképességére (növényi szárazanyag-tartalom), enzimatikus tulajdonságaira és az ott élő mikrobiális közösségekre.Modellkísérletben, eltérő arányú iszap/talaj keveréken termesztettünk lucernát 63 napon keresztül. Mértük a relatív növényi szárazanyag-tartalmat, valamint a talaj pH-értékének és nedvességtartalmának a változását. Megvizsgáltuk továbbá a rizoszféra mikrobiális összetételét (aerob heterotróf baktériumok, aerob heterotróf spórások, cellulózbontók és foszfátoldók, fuorescens Pseudomonas ok, Sinorhizo-biummeliloti , aktinomicéták, fonalas gombák, valamint élesztők csíraszámát) és a különböző enzimek (FDA, dehidrogenáz, kataláz, ureáz, proteáz, foszfatáz, β-glükozidáz és aril-szulfatáz) aktivitását. Ugyancsak meghatároztuk a kibocsátott CO 2 alapján a talajlégzés mértékét.Eredményeink azt mutatják, hogy a szennyvíziszap hozzáadásával a talaj hosszabb ideig megőrizte nedvességtartalmát, mint a kontroll (100% talaj/0% iszap), valamint emelkedett a talaj pH-értéke is. A növények egészséges fejlődésén és növekedésén kívül, a legnagyobb növényi szárazanyag-tömeget is a nagy szennyvíziszap tartalmú minták (60–100% iszap) esetében mértük. A minták szennyvíziszap- koncentrációjának emelésével jelentősen nőtt a tenyészthető mikrobiális populációk sűrűsége is a lucerna rizoszférájában.A leggyakrabban előforduló baktériumok a következő genus okhoz tartoztak: Acinetobacter, Azotobacter, Bacillus, Brevundimonas, Cellulomonas, Chromo-bacterium, Corynebacterium, Enterobacter, Escherichia, Flavobacterium, Klebsiella, Micrococcus, Proteus, Pseudomonas, Sinorhizobium, Serratia, Stenotrophomonas, Streptococcus, Streptomyces és Zooglea . A legmagasabb fonalasgomba-populációkat a barna erdőtalajban mértük, mindkét (hódmezővásárhelyi és nyíregyházi) szennyvíziszap jelenlétében. A leggyakoribb izolátumok az Altenaria, Aspergillus, Cephalosporium, Cladosporium, Fusarium, Geotrichum, Mucor, Penicillium, Rhizopusés _s

Effect of microelement loads on alfalfa (Medicago sativa L.) grown on a calcareous sandy soil

2012 ◽  
Vol 61 (2) ◽  
pp. 345-362
Author(s):  
Imre Kádár ◽  
Márk Rékási
Keyword(s):  
Medicago Sativa ◽  
Sandy Soil ◽  
Medicago Sativa L

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha-1 mikroelem-terhelés hatását a lucernára a 2004 és 2008 közötti időszakban. A mikroelemek sóit egy ízben, a kísérlet indulásakor, 1995 tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3 és ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelési szint = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 parcellát jelentett, 7×5 = 35 m2-es parcellákkal. A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100– 100–100 kg·ha-1 N, P2O5 és K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. A lucerna telepítése előtt 2003 őszén 400 kg·ha-1 P2O5- és 600 kg·ha-1 K2O-adaggal előretrágyázást végeztünk. A N-trágyát továbbra is évente adagoltuk megosztva (ősszel és tavasszal fele-fele arányban). A főbb eredmények: – A talaj kielégítő NPK kínálata és a kedvező csapadékviszonyok hozzájárultak ahhoz, hogy a lucerna 5 éven át kielégítően fejlődött és összesen 45 t·ha-1 légszáraz szénatermést adott. A legkisebb hozamot (5,5 t·ha-1) az 1. év adta, a legnagyobb hozamokat (11, illetve 10 t·ha-1 ) a 2. és 3. évben kaptuk A kísérlet 10–14. éveiben a Cr(III)- és a Cr(VI)-szennyezés érdemi dúsulást nem okozott a lucerna hajtásában. A kontrolltalajon mért 0,1–0,5 mg·kg-1 Cr-koncentráció 1–2 mg·kg-1 értékre emelkedett átlagosan a szennyezett kezelésekben. Az elöregedő lucernában az évekkel a Cr-tartalom mérséklődött. A Cr(III) ion alapvetően megkötődött a feltalajban, míg a Cr(VI) ion döntően a 2–3 m-es talajmélységbe mosódott. – Az ólom és a réz a szántott rétegben maradt. A kontrolltalajon mért 0,2–0,4 mg·kg-1 Pb-koncentráció 0,5–1,4 mg·kg-1-ra emelkedett a szénában, szennyezett talajon, az évek átlagában. A réz 5–7-ről 9–10 mg·kg-1-ra nőtt a maximális Cu-terheléssel, az évek átlagait tekintve. A szelén extrém módon, átlagosan 3 nagyságrenddel dúsult a szénában. A kontrolltalajon az 1 mg·kg-1 méréshatár alatt maradt, míg a maximális terheléssel 200–400 mg·kg-1 értékre ugrott. A széna takarmányozási célra alkalmatlanná vált. Kevésbé szennyezett talajon a lucerna fitoremediációs célokra alkalmas lehet. Az 5 év alatt a 45,5 t·ha-1 szénatermésbe erősen szennyezett kezelésben 6–12 kg·ha-1 Se akkumulálódott. A 10–15 évvel korábban adott Na-szelenit alapvetően Ca-szelenáttá alakulhatott ezen a karbonátos, jól szellőzött talajon és 4 m mélységig kimosódott. A cink mérsékelt mobilitást mutatott. A kontroll-talajon mért 18–21 mg·kg-1 Zn-tartalom a 270 kg·ha-1 Zn-adaggal 25–31 mg·kg-1-ra emelkedett az évek átlagában. A Zn-terhelés tulajdonképpen a lucerna rejtett Zn-hiányát szüntette meg. – Az 5 év alatt a lucerna számításaink szerint 1580 kg N, 1177 kg Ca, 744 kg K (893 kg K2O), 145 kg Mg, 140 kg S, 133 kg P (305 kg P2O5); 0,1–12,6 kg Se; 2–3 kg Na; 0,8–1,3 kg Zn; 278–427 g Cu; 14–39 g Cr és 15–35 g Pb elemet épített be a 45 t föld feletti hajtásába. A felvett nitrogén több mint 2/3-a a levegőből származhatott. A talajkimerülés kérdése felmerül a tartós lucernatermesztés során. A K-hiányos termőhelyeken elsősorban a K, a kilúgzott talajokon a Ca pótlásáról gondoskodni szükséges a telepítés előtt. Hasonló viszonyokat feltételezve elvileg az Pb fitoremediációja 65 ezer, a Cr 50 ezer, a Cu 7560, a Zn 2885, a Se 105 ilyen „lucernaévet” igényelne. A lucerna tehát elvileg alkalmas lehet a szelénnel mérsékelten szennyezett talaj tisztítására. – Az 5 m mélységig végzett mintavételek adatai szerint 2006-ban (a kísérlet 12. éve után) a Cr(VI) kimosódási zónája meghaladta a 3 m, míg a Se kilúgzása a 4 m mélységet a 270 kg·ha-1 kezelésekben. A Cr(III), Pb, Zn és Cu elemeknél a vertikális elmozdulás nem volt igazolható. – Korábbi adatainkat és a lucerna élettani optimumait is figyelembe véve az 1 t tervezhető szénatermés úgynevezett fajlagos elemtartalmának irányszámait 35-7-25-30-5 = N-P2O5-K2O-CaO-MgO kg·t-1 értékben javasoljuk a hazai szaktanácsadás számára bevezetni.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document