Összefoglaló. A palliatív ellátások korai bevonása az onkológiai
betegek ellátásába előnnyel jár mind a beteg életminősége, mind a kezelés
színvonala, mind a költséghatékonyság szempontjából. Szükség van egy olyan
modellre, mely alapján a megfelelő időben, a megfelelő
beteg a megfelelő minőségű palliatív ellátásban
részesül. Ebben a közleményben a palliatív ellátás korai integrációjának
előnyei, szintjei és a speciális palliatív ellátás fogalmának ismertetése után a
leginkább elterjedt beutalási modellek előnyeit és hátrányait mutatjuk be a
nemzetközi szakirodalom alapján. A speciális palliatív ellátást igénylő betegek
kiszűrésére szolgáló, prognózisalapú modellek hátránya, hogy nincs elég
kapacitás az ilyen módon beutalt nagyszámú beteg ellátására, ezért széles körben
nem terjedtek el. A tüneteken alapuló modellek sokszor bonyolultak és a
mindennapi klinikai gyakorlatban nem használatosak. Az új kutatások alapján
egyszerű, gyakorlatias kérdéssorokat alkalmaznak, melyekkel könnyen kiemelhetők,
akik profitálnak a speciális palliatív intervencióból. Ezek közül a Yale
egyetemi és a PALLIA -10 modellt ismertetjük részletesen. Amennyiben az aktív
onkológiai ellátást végzők a megfelelő palliatív beutalási kritériumokat ismerik
és alkalmazzák, a betegek időben jutnak a megfelelő komplex kezeléshez anélkül,
hogy a palliatív ellátórendszer túlterhelődne. Orv Hetil. 2021; 162(44):
1769–1775.
Summary. Early integration of palliative care into the trajectory of
cancer care brings advantages into the patients’ quality of life, the level of
care and cost-efficiency, too. On the basis of a predefined model, the
right patient may receive the right level of palliative
care at the right time. Having defined the advantages, the levels
of early integration of palliative care and the concept of special palliative
care, we also aim to describe the advantages and disadvantages of the most
common referral models on the basis of international literature in this article.
The drawback of prognosis-based models to identify patients needing special
palliative care is the lack of capacity to provide care for the large number of
patients so recognised; therefore they have not become widespread. Needs-based
models tend to be complicated and thus rarely applied in everyday clinical
practice. On the basis of new researches, simple, pragmatic questionnaires are
utilised through which the patients who could benefit from special palliative
care interventions are easy to identify. Here we give a detailed report of the
Yale University and PALLIA-10 models. On condition that appropriate palliative
referral criteria are known and applied by active oncology care providers,
patients may receive adequate complex care without the palliative care system
being overloaded. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1769–1775.
Development of Resource Description and Access (RDA): The New Cataloging Standard