scholarly journals Ψυχιατρικές εκδηλώσεις στην επιληψία

2020 ◽  
Author(s):  
Ελευθερία Σιαράβα

Στόχος: Σκοπός της παρούσας διατριβής είναι να καθοριστεί ένα ενδεικτικό ποσοστό ψυχιατρικών παθήσεων στους ασθενείς με επιληψία στην Ήπειρο. Να γίνει σύγκριση δημογραφικών στοιχείων, της έντασης ψυχιατρικών συμπτωμάτων, της ποιότητας ζωής, της θρησκευτικότητας και των μηχανισμών άμυνας μεταξύ ασθενών με επιληψία και υγιών μαρτύρων. Και τέλος να καθοριστούν παράγοντες που σχετίζονται με την ένταση των ψυχολογικών συμπτωμάτων, της ποιότητας ζωής, της αντίληψης για τη νόσο, της θρησκευτικότητας και των μηχανισμών άμυνας στους ασθενείς με επιληψία. Μεθοδολογία: Ενήλικες ασθενείς που παρακολουθούνταν στα Εξωτερικά Ιατρεία Επιληψίας Νευρολογικής Κλινικής Πανεπιστημιακού Νοσοκομείου Ιωαννίνων καθώς και υγιείς μάρτυρες συμμετείχαν στη μελέτη το διάστημα 2011-2016. Καταγράφηκαν τα δημογραφικά τους στοιχεία καθώς και τα χαρακτηριστικά της επιληψίας των ασθενών. Εξετάσθηκαν όλοι οι συμμετέχοντες από τη ΜΙΝΙ Neuropsychiatric Interview και το Montreal Cognitive Assessment test (MoCA). Έπειτα συμπλήρωσαν τα ερωτηματολόγια the Patient Health Questionnaire (PHQ-9), Symptom Check List 90 Revised (SCL-90R), WHO Quality of life brief (WHOQOLBREF), System of Belief Inventory (SΒΙ-15), Life Style Index (LSI) and Defense Style Questionnaire (DSQ-88) questionnaires. Οι ασθενείς με επιληψία συμπλήρωσαν επιπλέον τα Brief Illness Perception Questionnaire (BIPQ) and Adverse Event Profile Questionnaire (ΑΕΡ). Αποτελέσματα: Εβδομήντα ασθενείς και 70 μάρτυρες συμμετείχαν στη μελέτη. Από τους ασθενείς με επιληψία 28,6% των ασθενών παρουσίαζαν μείζον καταθλιπτικό επεισόδιο (στο 45% αυτών των ασθενών η κατάθλιψη ήταν αδιάγνωστη), 7,1% διαταραχή πανικού, 18.6% αυτοκτονικότητα και 42,9% Γενικευμένη διαταραχή άγχους. Αντίστοιχα οι υγιείς μάρτυρες είχαν ποσοστά 2.9% (0 αδιάγνωστη), 2.9%, 10% και 22.9%. Οι ασθενείς με επιληψία είχαν χαμηλότερο επίπεδο εκπαίδευσης σε σχέση με τους υγιείς μάρτυρες. Ωστόσο, δεν παρατηρήθηκαν στατιστικώς σημαντικές διαφορές στις δύο ομάδες όσον αφορά το γάμο και τα ποσοστά ανεργίας. Όσον αφορά τα ψυχολογικά συμπτώματα, οι ασθενείς με επιληψία είχαν πιο συχνά κατάθλιψη, άγχος και σωματοποίηση σε σχέση με τους υγιείς μάρτυρες. Οι ασθενείς με επιληψία είχαν χαμηλότερη ποιότητα ζωής σε σχέση με τους υγιείς μάρτυρες ενώ η θρησκευτικότητα ήταν πιο υψηλή στους ασθενείς. Ακόμη, οι ασθενείς με επιληψία παρουσίαζαν πιο αυξημένες τις δυσπροσαρμοστικές άμυνες σε σχέση με τους μάρτυρες. Στους ασθενείς με επιληψία, υψηλότερο επίπεδο εκπαίδευσής τους σχετίσθηκε με χαμηλότερα ποσοστά κατάθλιψης και αυτοκτονικού ιδεασμού, καθώς και χαμηλότερης έντασης συμπτώματα άγχους και σωματοποίησης. Το υψηλότερο επίπεδο εκπαίδευσης επίσης συσχετίσθηκε με καλύτερη ποιότητα ζωής και καλύτερη αντίληψη για τη νόσο. Η συχνότητα των κρίσεων σχετίσθηκε σημαντικά με την ένταση συμπτωμάτων κατάθλιψης σωματοποίησης καθώς και με χαμηλότερη ποιότητα ζωής και χειρότερη αντίληψη για τη νόσο. Ο μεγάλος αριθμός των αντιεπιληπτικών φαρμάκων συσχετίσθηκε με χειρότερη ποιότητα ζωής και χειρότερη αντίληψη για τη νόσο. Οι παρενέργειες των αντιεπιληπτικών φαρμάκων συσχετίζονται πιο ισχυρά από κάθε άλλη παράμετρο με την κατάθλιψη, τον αυτοκτονικό ιδεασμό, το άγχος και τη σωματοποίηση. Συμβάλουν σε χαμηλότερη ποιότητα ζωής καθώς και χειρότερη αντίληψη των ασθενών για την επιληψία. Συμπέρασμα: Η βελτίωση του επιπέδου εκπαίδευσης, η μείωση της συχνότητας των κρίσεων και η μείωση των παρενεργειών των αντιεπιληπτικών φαρμάκων μπορούν να οδηγήσουν σε μείωση ψυχοπαθολογικών εκδηλώσεων, σε βελτίωση της ποιότητας ζωής και σε βελτίωση της αντίληψης για τη νόσο στους ασθενείς με επιληψία.

2021 ◽  
Vol 162 (6) ◽  
pp. 212-218
Author(s):  
Melinda Látos ◽  
György Lázár ◽  
Márta Csabai

Összefoglaló. Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a páciensnek a betegségéről kialakított elképzelései meghatározó szerepet játszanak a gyógyulási folyamat sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen elképzelések felmérésére kifejlesztett Rövid Betegségpercepció Kérdőív magyar nyelvű változatának megbízhatósági és validitási vizsgálata krónikus betegségben szenvedő, daganattal küzdő és transzplantált páciensek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 490 páciens vett részt. A kérdőív validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőívet alkalmaztuk, illetve felmértük a betegcsoportok életminőségét. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága, a teszt-reteszt megbízhatósága kiváló. A konstruktumvaliditást vizsgálva közepesen erős összefüggést találtunk a szorongás, a depresszió, a poszttraumás növekedésérzés, az életminőség és a Rövid Betegségpercepció Kérdőív között. A prediktív validitást vizsgálva igazolást nyert, hogy a betegségpercepció összefüggésben áll a veseműködést jelző eGFR-szinttel (p = 0,027). A kérdőív diszkrimináns validitását igazolta, hogy képes különbséget tenni a különböző betegcsoportok között. Következtetés: A Rövid Betegségpercepció Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a pácienseknek a betegségükről kialakított elképzeléseiről. Orv Hetil. 2021; 162(6): 212–218. Summary. Introduction: Interdisciplinary studies confirm that patients’ illness perception can have a substantial effect on the healing process. Objective: The aim of this study was to assess the reliability and validity of the Hungarian version of the Brief Illness Perception Questionnaire in chronic disease, cancer, and transplant patients. Method: 490 patients were assessed using the Spielberger Anxiety Inventory, the Beck Depression Inventory, Posttraumatic Growth Inventory and quality of life questionnaires. Results: The scale showed good internal consistency, and the test-retest reliability was excellent. The Brief Illness Perception Questionnaire scores moderately correlated with anxiety, depression, posttraumatic growth and quality of life. Examining predictive validity, the questionnaire correlated with eGFR level (p = 0.027). The discriminant validity of the questionnaire was supported by its ability to distinguish between different patient groups. Conclusion: The reliability and validity of the Hungarian version of the Brief Illness Perception Questionnaire in the sample were excellent. The questionnaire turned out to be a useful psychometric tool in the measurement of illness perception. Orv Hetil. 2021; 162(6): 212–218.


2018 ◽  
Vol 25 (13-14) ◽  
pp. 2118-2128 ◽  
Author(s):  
Navneet Aujla ◽  
Marion Walker ◽  
Nikola Sprigg ◽  
Kavita Vedhara

This longitudinal observational study examined how individual versus illness belief schema compare as predictors of post-stroke recovery. A total of 42 stroke survivors (mean age = 66.9 years/range = 29–96 years; 68% male) were involved. The primary outcome, Health-Related Quality of Life was measured using EQ-5D-5L, mood using Patient Health Questionnaire-9 and disability using Nottingham Extended Activities of Daily Living Scale. Stroke Illness Perception Questionnaire-Revised measured illness beliefs. Linear regressions showed that individual illness beliefs significantly explained more of the variance in 3-month post-stroke recovery than schema (7.4%–22.5% versus 1.9%–9.9%). Individual versus illness belief schema predict outcomes differently, but which approach predicts outcomes better remains unclear.


2021 ◽  
Author(s):  
Qiqi Zhang ◽  
Wenzhe Zhou ◽  
Di Song ◽  
Yanqian Xie ◽  
Hao Lin ◽  
...  

Abstract Purpose: To explore the predictive effect of illness perceptions on vision-related quality of life (VRQoL) in Chinese glaucoma patients.Methods: In this cross-sectional study, 97 patients with glaucoma completed the Brief Illness Perception Questionnaire (BIPQ), the Glaucoma Quality of Life-15 (GQL-15), and a questionnaire with sociodemographic and clinical information. Correlation analysis and hierarchical linear regression analysis were performed.Results: The BIPQ total score was positively correlated with the scores of the total GQL-15 and its four dimensions. Chronic comorbidities, type of glaucoma, best-corrected visual acuity (BCVA), mean defect (MD) of visual field in the better eye, and identity in the BIPQ were the critical predictors of VRQoL. Illness perceptions independently accounted for 7.8% of the variance in the VRQoL of glaucoma patients.Conclusions: Patients with stronger illness perceptions who perceive themselves as having more glaucoma symptoms are likely to experience worse VRQoL. Illness perceptions in glaucoma patients deserve clinical attention, and further studies are needed to examine whether cognitive interventions targeting illness perceptions can improve VRQoL.


2017 ◽  
Vol 41 (S1) ◽  
pp. S200-S200
Author(s):  
C. Charnsil ◽  
R. Aroonrattanapong

IntroductionAlcoholic use disorder is a big problem in every country. It is the leading factor causing high disability-adjusted life year (DALYs). The National Institute of Mental Health Epidemiology Cathchment Area found that 37% of people with alcoholic use disorder had comorbid along with psychiatric disorder especially depression. In order to successfully treat patients with alcoholic use disorder, we have to treat their comorbidity along as well.AimTo examine the prevalence and correlation of depression awareness in patients with alcoholic use disorder.MethodsInpatients and outpatients who were diagnosed with alcoholic use disorder and alcohol dependence were invited to participate in this research. Subjects who had any history of depressive disorder treatment before were excluded. The awareness of depression was determined by the Illness Perception Questionnaire-Revised, IPQ-R. Depressive disorder was determined by the Thai version of the nine-item Patient Health Questionnaire (PHQ-9).ResultsNinety subjects with alcoholic use disorder agreed to join this research. Twenty-nine of the 90 (32.2%) had depression due to the PHQ-9 scale. Twenty-three were aware that they had depression and that was related to alcohol use. Using the logistic regression analysis, there were no significant factors related to this awareness.ConclusionThere is high prevalence of depression in patients with alcoholic use disorder and most of them have awareness did not receive treatment for depression.Disclosure of interestThe authors have not supplied their declaration of competing interest.


2018 ◽  
Vol 22 (3) ◽  
pp. 48
Author(s):  
Angelica Maria Mora Orozco

<p><strong>Objetivo: </strong>Establecer la percepción de la hipertensión arterial en una población del municipio de Dosquebradas que asisten al programa de promoción y prevención en el Hospital local y su consecuencia en la adherencia al tratamiento.  <strong>Materiales y métodos:</strong> Se realizó un estudio mixto,  cuantitativo de tipo descriptivo de corte transversal y un análisis cualitativo hermenéutico, en 66 personas, a quienes se les aplicaron los instrumentos BIP-Q (Brief Illness Perception Questionnaire), la encuesta MBG (Martin-Bayarre-Grau), y una entrevista semiestructurada. <strong>Resultados:</strong> De un total de 66 personas, el 74,24% corresponde al Género femenino y el 63,6% son mayores de 55 años. En la encuesta MBG el 98,8% tiene buena adherencia al tratamiento farmacológico, el 84,4% a la dieta y el 50% al ejercicio. En el Bip-Q al 60,6% le preocupa su enfermedad, un 57,58% dice tener poco conocimiento de ésta y un 62,1% cree que puede tener algún tipo de complicación. En la entrevista las personas calificaron la hipertensión como una patología grave por sus consecuencias severas cuando no se trata.  <strong>Conclusión:</strong> Los datos obtenidos en la investigación arrojaron variabilidad de resultados, encontrando la percepción de que la hipertensión es una enfermedad importante, lo que lleva a buena adherencia al tratamiento. Sin embargo es difícil establecer si existe  relación directa entre la buena adherencia y el adecuado control de las cifras tensionales, al no corroborarse objetivamente.</p>


Author(s):  
Rieneke T. Lugtenberg ◽  
◽  
Stefanie de Groot ◽  
Ad A. Kaptein ◽  
Maarten J. Fischer ◽  
...  

Abstract Purpose In the phase II DIRECT study a fasting mimicking diet (FMD) improved the clinical response to neoadjuvant chemotherapy as compared to a regular diet. Quality of Life (QoL) and illness perceptions regarding the possible side effects of chemotherapy and the FMD were secondary outcomes of the trial. Methods 131 patients with HER2-negative stage II/III breast cancer were recruited, of whom 129 were randomly assigned (1:1) to receive either a fasting mimicking diet (FMD) or their regular diet for 3 days prior to and the day of neoadjuvant chemotherapy. The European Organisation for Research and Treatment of Cancer (EORTC) questionnaires EORTC-QLQ-C30 and EORTC-QLQ-BR23; the Brief Illness Perception Questionnaire (BIPQ) and the Distress Thermometer were used to assess these outcomes at baseline, halfway chemotherapy, before the last cycle of chemotherapy and 6 months after surgery. Results Overall QoL and distress scores declined during treatment in both arms and returned to baseline values 6 months after surgery. However, patients’ perceptions differed slightly over time. In particular, patients receiving the FMD were less concerned and had better understanding of the possible adverse effects of their treatment in comparison with patients on a regular diet. Per-protocol analyses yielded better emotional, physical, role, cognitive and social functioning scores as well as lower fatigue, nausea and insomnia symptom scores for patients adherent to the FMD in comparison with non-adherent patients and patients on their regular diet. Conclusions FMD as an adjunct to neoadjuvant chemotherapy appears to improve certain QoL and illness perception domains in patients with HER2-negative breast cancer. Trialregister ClinicalTrials.gov Identifier: NCT02126449.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document