INTERACTIONS BETWEEN THE ATMOSPHERE AND THE EARTH’S SURFACE: DESTRUCTIVE INTERACTIONS – WATER AND WIND EROSION, PIPING EROSION

2013 ◽  
pp. 297-344
Keyword(s):  
Wind Erosion ◽  
Piping Erosion

Estimation of nutrient movement caused by wind erosion on chernozem soils in wind tunnel experiments

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Wind Erosion ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Chernozem Soils

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.

Effect of non-tillage with straw mulch on wind erosion in irrigated oases of Hexi Corridor

2009 ◽  
Vol 17 (2) ◽  
pp. 244-249
Author(s):  
Wen-Ying ZHANG ◽  
En-He ZHANG ◽  
Rui JING ◽  
Gao-Bao HUANG
Keyword(s):  
Wind Erosion ◽  
Hexi Corridor ◽  
Straw Mulch

scholarly journals Impacts of climate change on wind erosion in southern Africa during 1991–2015

2021 ◽  
Author(s):  
Chaonan Zhao ◽  
Hanbing Zhang ◽  
Man Wang ◽  
Hong Jiang ◽  
Jian Peng ◽  
...  
Keyword(s):  
Climate Change ◽  
Southern Africa ◽  
Wind Erosion ◽  
Impacts Of Climate Change

scholarly journals Drone-Based Remote Sensing for Research on Wind Erosion in Drylands: Possible Applications

2021 ◽  
Vol 13 (2) ◽  
pp. 283
Author(s):  
Junzhe Zhang ◽  
Wei Guo ◽  
Bo Zhou ◽  
Gregory S. Okin
Keyword(s):  
Remote Sensing ◽  
Wind Erosion ◽  
Field Measurements ◽  
Spatially Explicit ◽  
Surface Model ◽  
High Resolution Imagery ◽  
Soil Elevation ◽  
3D Photogrammetry ◽  
Using Data ◽  
Sample Set

With rapid innovations in drone, camera, and 3D photogrammetry, drone-based remote sensing can accurately and efficiently provide ultra-high resolution imagery and digital surface model (DSM) at a landscape scale. Several studies have been conducted using drone-based remote sensing to quantitatively assess the impacts of wind erosion on the vegetation communities and landforms in drylands. In this study, first, five difficulties in conducting wind erosion research through data collection from fieldwork are summarized: insufficient samples, spatial displacement with auxiliary datasets, missing volumetric information, a unidirectional view, and spatially inexplicit input. Then, five possible applications—to provide a reliable and valid sample set, to mitigate the spatial offset, to monitor soil elevation change, to evaluate the directional property of land cover, and to make spatially explicit input for ecological models—of drone-based remote sensing products are suggested. To sum up, drone-based remote sensing has become a useful method to research wind erosion in drylands, and can solve the issues caused by using data collected from fieldwork. For wind erosion research in drylands, we suggest that a drone-based remote sensing product should be used as a complement to field measurements.

scholarly journals Wind speed in spring dominated the decrease in wind erosion across the Horqin Sandy Land in northern China

2021 ◽  
Vol 127 ◽  
pp. 107599
Author(s):  
Hanbing Zhang ◽  
Jian Peng ◽  
Chaonan Zhao ◽  
Zihan Xu ◽  
Jianquan Dong ◽  
...  
Keyword(s):  
Wind Speed ◽  
Wind Erosion ◽  
Northern China ◽  
Horqin Sandy Land ◽  
Sandy Land

scholarly journals Seasonal evolution of aerosol stratigraphy in Ürümqi glacier No. 1 percolation zone, eastern Tien Shan, China

2006 ◽  
Vol 43 ◽  
pp. 245-249 ◽  
Author(s):  
Feiteng Wang ◽  
Zhongqin Li ◽  
Xiaoni You ◽  
Chuanjin Li ◽  
Huilin Li ◽  
...  
Keyword(s):  
Wind Erosion ◽  
Sampling Site ◽  
Chemical Species ◽  
Early Summer ◽  
Tien Shan ◽  
Wet Season ◽  
Surface Layers ◽  
Different Depths ◽  
Physical And Chemical ◽  
Percolation Zone

AbstractThe processes involved in the evolution of vertical profiles of Mg2+, Ca2+ and microparticle concentrations, as well as their seasonal variation in surface snow, were studied by weekly sampling from September 2003 to September 2004 of a snow pit on Ürümqi glacier No. 1, eastern Tien Shan, China. The development of the microparticle and Mg2+ and Ca2+ stratigraphy in the snow pit is closely related to the physical development of the snow–firn pack. The sampling site is located at 4130 ma.s.l. in the percolation zone of the glacier, and in addition to the effects of sublimation and wind erosion, melting plays a crucial role in both the physical and chemical evolution processes. During the winter, soluble aerosol concentrations in the surface layers are altered slightly by sublimation and wind erosion, and the concentrations are further modified as the wet season begins in late April. In contrast, soluble aerosol stratigraphy in the deeper layers remains relatively unchanged through the winter. In early summer, as melting occurs in the upper part of the snow–firn pack, meltwater carries chemical species to different depths in the underlying snow–firn layers, such that at the end of the ablation season, all of the surface cations might be leached out from the upper layers. In addition, the possible source of calcium and magnesium is discussed in this paper.

Feedbacks between fires and wind erosion in heterogeneous arid lands

2007 ◽  
Vol 112 (G4) ◽  
pp. n/a-n/a ◽  
Author(s):  
Sujith Ravi ◽  
Paolo D'Odorico ◽  
Ted M. Zobeck ◽  
Thomas M. Over ◽  
Scott L. Collins
Keyword(s):  
Wind Erosion ◽  
Arid Lands

Wind tunnel test and 137Cs tracing study on wind erosion of several soils in Tibet

2007 ◽  
Vol 94 (2) ◽  
pp. 269-282 ◽  
Author(s):  
C ZHANG ◽  
X ZOU ◽  
P YANG ◽  
Y DONG ◽  
S LI ◽  
...  
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Wind Erosion ◽  
Wind Tunnel Test
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document