Wind tunnel test and 137Cs tracing study on wind erosion of several soils in Tibet

2007 ◽  
Vol 94 (2) ◽  
pp. 269-282 ◽  
Author(s):  
C ZHANG ◽  
X ZOU ◽  
P YANG ◽  
Y DONG ◽  
S LI ◽  
...  
2010 ◽  
Vol 163-167 ◽  
pp. 3230-3236 ◽  
Author(s):  
Xiao Dong Wang ◽  
Hu Yuan Zhang ◽  
Geng Sheng Yan ◽  
Qiang Qiang Pei

Wind erosion is one of the most familiar and serious diseases to Ancient Earthen Architectures (AEA). As far as the durability of AEA is concerned, most previous researches focus on laboratory test with little on field simulative test. In order to find out actual effect of PS (high mole ratio potassium silicate) in enhancing the durability of AEA under wind erosion, this paper combines laboratory test and field test. In the former part, we treated samples with PS of 7% and 10%, then carried out laboratory tests on water stability and compressive strength, as well as wind tunnel tests on wind erosion durability. In the latter part, we infiltrated the test region with PS of 3%、5% and 7%, and carried out wind erosion test on field. The results indicate that the compressive strength and water stability of PS-treated samples are obviously advanced. In the wind tunnel test, the critical wind speed of untreated and treated samples respectively are 12m/s and 20 m/s. In the field test, the durable time of being eroded increases and the failure depth of test region decreases along with the increase of PS concentration. The surface layer of W starts exfoliating in short time, the eroding styles of W3 and W5 are delves-little piece-large piece and delves-little piece, however, there are only several delves in the W7. Laboratory and field results indicate that the PS can to a large extent change the characters of soil, and the durability of AEA under wind erosion is enhanced along with the increase of PS concentration.


2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.


2021 ◽  
Author(s):  
David F. Castillo Zuñiga ◽  
Alain Giacobini Souza ◽  
Roberto G. da Silva ◽  
Luiz Carlos Sandoval Góes

Author(s):  
Bruno Ricardo Massucatto Padilha ◽  
Guilherme Barufaldi ◽  
ROBERTO GIL ANNES DA SILVA

2016 ◽  
Vol 7 (2) ◽  
pp. 131-138
Author(s):  
Ivransa Zuhdi Pane

Data post-processing plays important roles in a wind tunnel test, especially in supporting the validation of the test results and further data analysis related to the design activities of the test objects. One effective solution to carry out the data post-processing in an automated productive manner, and thus eliminate the cumbersome conventional manual way, is building a software which is able to execute calculations and have abilities in presenting and analyzing the data in accordance with the post-processing requirement. Through several prototype development cycles, this work attempts to engineer and realize such software to enhance the overall wind tunnel test activities. Index Terms—software engineering, wind tunnel test, data post-processing, prototype, pseudocode


2021 ◽  
Vol 11 (8) ◽  
pp. 3315
Author(s):  
Fabio Rizzo

Experimental wind tunnel test results are affected by acquisition times because extreme pressure peak statistics depend on the length of acquisition records. This is also true for dynamic tests on aeroelastic models where the structural response of the scale model is affected by aerodynamic damping and by random vortex shedding. This paper investigates the acquisition time dependence of linear transformation through singular value decomposition (SVD) and its correlation with floor accelerometric signals acquired during wind tunnel aeroelastic testing of a scale model high-rise building. Particular attention was given to the variability of eigenvectors, singular values and the correlation coefficient for two wind angles and thirteen different wind velocities. The cumulative distribution function of empirical magnitudes was fitted with numerical cumulative density function (CDF). Kolmogorov–Smirnov test results are also discussed.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document