Defining Sustainable Food Market Segments: Do Motivations and Values Vary by Shopping Locale?

The aim of the paper is to determine the extent to which economic factors determine consumer behavior with respect to sustainability on food market. Research presented in the paper concerns food defined as sustainable in a multifaceted way, e.g. organic food (certified), fresh food, local food, unprocessed food or fair trade food. The results confirm assumption of the existence of new, outstanding, especially in bigger cities, consumer trends related to sustainable food consumption and significant importance of economic factors, including self-assessment of financial condition.

Download Full-text

Lifestyle segmentation of Czech food consumers: how sustainability and listening to music correspond to consumer lifestyles

British Food Journal ◽

10.1108/bfj-11-2020-1001 ◽

2021 ◽

Vol ahead-of-print (ahead-of-print) ◽

Author(s):

Renata Hrubá ◽

Tomáš Sadílek

Keyword(s):

Cluster Analysis ◽

Factor Analysis ◽

Personal Characteristics ◽

Total Sample ◽

Sustainable Food ◽

Content Type ◽

Food Market ◽

And Cluster Analysis ◽

Attitudes Toward Music ◽

Consumer Lifestyles

PurposeThe purpose of this study is to segment Czech consumers based on their sustainable food consumption and their relationship with listening to music. Specifically, the authors attempt to answer the following question: is the relationship to music a segmentation difference for young consumers in the case of sustainability? The food-related lifestyle (FRL) concept is used as a framework; little attention has been paid to the FRL profile in the context of certain types of consumer orientations toward sustainability as a social value among consumers in Czechia.Design/methodology/approachIn this research, the authors used 22 items related to sustainability (identify sustainability-oriented and health-oriented variables and socially and ethically oriented variables). The statistical data analysis techniques included factor analysis and cluster analysis. The results of the cluster analysis are the market segments. The total sample consists of 331 university students from Czechia. These data are from a continuous research project. A factor analysis identified six factors with satisfactory reliability coefficients. Using factor scores, a cluster analysis was run, resulting in four segments. These segments were further analyzed and described toward their sustainability orientation.FindingsFRL concept was used to evaluate whether there are differences in the profiles of consumer orientations. Results emphasize the importance of personal characteristics and attitudes toward music, which in turn affect strategies to communicate with different segments to promote sustainable foods. Each segment has statistically significant differences in terms of its FRL.Originality/valueThis study explores the link between attitudes and behavior and suggests strategies to better understand the effect of information on consumer behavior. The results can help practitioners develop labeling strategies for fair-trade and sustainable foods to better focus on specific segments of consumers. This can be relevant when a sustainable food market is just starting, but hopes to reach more maturity in Czechia should be of the utmost importance for investors making long-term investments.

Download Full-text

Applications of Structured Lipids in Selected Food Market Segments and their Evolving Consumer Demands

Lipid Modification by Enzymes and Engineered Microbes ◽

10.1016/b978-0-12-813167-1.00009-8 ◽

2018 ◽

pp. 179-202 ◽

Cited By ~ 3

Author(s):

Leslie Kleiner ◽

Casimir C. Akoh

Keyword(s):

Structured Lipids ◽

Market Segments ◽

Food Market ◽

Consumer Demands

Download Full-text

Fogyasztói értékpreferenciák a fenntartható élelmiszerpiacon = Consumer Value-preferences on a Sustainable Food Market

10.14267/phd.2021010 ◽

2021 ◽

Author(s):

◽

Béla Kuslits

Keyword(s):

Sustainable Food ◽

Consumer Value ◽

Food Market ◽

Value Preferences

A doktori disszertáció az élelmiszerpiac fogyasztói motivációit vizsgálja az ökológiai fenntarthatóság szemszögéből. A mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-szektor a globális gazdaság egyik legjelentősebb ágazata. Kettős kihívás áll az élelmiszer-termelés előtt: megfelelő táplálékot biztosítani a gyorsan növekvő létszámú emberiségnek, miközben a világgazdaság egyik legjelentősebb természeti erőforrás-felhasználó szektorát kell radikálisan átalakítani fenntartható működésre. A disszertáció az ökológiai közgazdaságtan szemléletével közelíti meg a fogyasztói magatartást és arra törekszik, hogy egy átfogó modellt mutasson be, amellyel szisztematikusan leírhatók a fogyasztói mérlegelés fontos aspektusai. A dolgozat először a fenntarthatóság és az externáliák fogalmait elemzi. Elsősorban Meadows, Daly, Callon és van den Bergh munkáira építve bemutatja, hogy a fenntarthatóság elméletileg értelmezhető az externáliák hiányaként is, ezzel megalapozva a későbbi módszertani részt, amelyben a fenntartható termékek megítélésének vizsgálatát az externáliák fogalmával közelíti meg. Az irodalmi bevezető második fele a fenntartható élelmiszerpiac két domináns modelljét vizsgálja. Az első a termelő és a fogyasztó közötti információs aszimmetria csökkentésére törekszik különböző minősítő, címkéző rendszerekre építve, de a piac globális hálózatát nem kérdőjelezi meg szisztematikusan. A második a piac és termelés lokalizálására törekszik, ezzel teremtve meg azt a társadalmi beágyazottságot, amiben az externáliaként leírt jelenségek a személyes kapcsolatok kontrollja mellett csökkennek, vagy megszűnnek. Világszerte és Magyarországon jelenleg mindkét rendszer megtalálható. A két megközelítés azonos célért küzd, jelentősen eltérő eszközökkel. A kutatás két kérdőíves vizsgálatra épül. Az első a fogyasztókat különböző externáliákkal járó termelési módokról kérdezi, és azt vizsgálja, hogy az externáliák elkerüléséért mekkora többletköltséget lennének hajlandóak vállalni attól függően, hogy ki vagy mi az, akinek az externália káros hatását viselnie kellene. Az adatgyűjtést a Corvinus Egyetem hallgatói körében végeztük. A második kérdőív a fogyasztók árakról szóló ismereteit, illetve vásárlással kapcsolatos legfontosabb attitűdjeit vizsgálja 8 budapesti élelmiszervásárlási helyszínen: 2 szupermarketben, 2 piacon, 2 termelői piacon és 2 biopiacon. A második kérdőív válaszadói populációja nem reprezentatív, a piacok vásárlóközönségéhez igazodik. Fő eredmények: • A fogyasztók etikai ítélete, illetve fizetési hajlandósága függ attól, hogy egy feltételezett környezeti terhet kinek kell viselnie. Ebben a tekintetben 4 szignifikánsan különböző típus különböztethető meg: a fogyasztó saját kára, távol élő emberek kára, a jövő nemzedékek kára, nem-emberi lények kára. • Az egyes vásárlási helyszínek fogyasztói nagyon különböző tudással és értékekkel rendelkeznek az élelmiszertermeléssel kapcsolatban. Míg léteznek tudatos és elkötelezett csoportok, sokak számára nem érthető a fenntartható és konvencionális termékek közötti árkülönbség. • A fogyasztók árakról alkotott tudása átlagosan viszonylag pontos, a válaszadók szegmentálásával azonban feltárható, hogy sokan túlbecsülik a fenntartható élelmiszerek árait és ez hatással lehet arra, hogy nem vásárolnak ilyen forrásokból. • Az eredmények alapján 5 fogyasztói csoport azonosítható, akik különböző pontosságú tudással rendelkeznek az élelmiszer-árakról, ugyanakkor számos más (értékrendbeli, demográfiai stb.) szempontból is jól azonosítható csoportokat alkotnak. • Javasoljuk a fentiek alapján egy komplex, többszintű, többdimenziós címke-rendszer kidolgozását, ami az externáliák típusainak és mértékének komplexitását a ma használatos rendszereknél érzékenyebben mutatja be. • A dolgozat fő elméleti eredménye egy modell, ami a fogyasztói döntés vizsgálatának kereteit definiálja, ezzel lehetőséget téve néhány nyitott tudományos kérdés mélyebb vizsgálatára, illetve összehasonlíthatóbb kutatások tervezésére.

Download Full-text

Konsumencka gotowość do realizacji zrównoważonego wzorca spożycia żywności

Zeszyty Naukowe SGGW - Ekonomika i Organizacja Gospodarki Żywnościowej ◽

10.22630/eiogz.2016.114.18 ◽

2016 ◽

pp. 33-44

Author(s):

Joanna Kaczorowska ◽

Barbara Kowrygo

Keyword(s):

Food Consumption ◽

Food Packaging ◽

Consumption Pattern ◽

Sustainable Food ◽

Healthy Nutrition ◽

Food Management ◽

Innovative Solutions ◽

Food Market ◽

Food Consumption Pattern ◽

Management Issues

The aim of the research was to examine consumers’ behavior of those who know the term sustainable food consumption and determine whether it corresponds to sustainable food consumption pattern. Data were collected using CATI method among the 212 residents of the largest cities of Mazovia Region. It has been shown that taste, quality, healthy nutrition and food safety were the most important factors of food choice. It should be noted that consumers ranked some determinants over price, namely: local origin of products, environment protection as well as ethical and social standards in food production. Most of them represented pro-environmental behavior in food packaging and household food management issues. Despite these declarations the willingness to change food consumption pattern towards more sustainable meant for them the increase of consumption of good for health plant origin food products, but not at the expense of eggs, milk, and meat consumption. The generally pro-environmental respondents’ behavior and opinions on food begin to be a driving force for innovative solutions and products on the food market, but so far not in the mainstream. However, it could be assumed that the rising pro-environmental consumer awareness will imply the same food consumption pattern.

Download Full-text