Abiotic Reductive Dechlorination of Chlorinated Ethylenes by Iron-Bearing Soil Minerals. 1. Pyrite and Magnetite

2002 ◽  
Vol 36 (23) ◽  
pp. 5147-5154 ◽  
Author(s):  
Woojin Lee ◽  
Bill Batchelor
Keyword(s):  
Reductive Dechlorination ◽  
Soil Minerals ◽  
Chlorinated Ethylenes ◽  
Iron Bearing

scholarly journals Enhanced Degradation of TNT and RDX by Bio-reduced Iron Bearing Soil Minerals

2012 ◽  
Vol 1 (1) ◽  
pp. 1-14 ◽  
Author(s):  
Changhyun Cho ◽  
Sungjun Bae ◽  
Woojin Lee
Keyword(s):  
Soil Minerals ◽  
Iron Bearing ◽  
Enhanced Degradation

Abiotic reductive dechlorination of chlorinated ethylenes by soil

Chemosphere ◽  
2004 ◽  
Vol 55 (5) ◽  
pp. 705-713 ◽  
Author(s):  
Woojin Lee ◽  
Bill Batchelor
Keyword(s):  
Reductive Dechlorination ◽  
Chlorinated Ethylenes

Effect of palladium on the reductive dechlorination of chlorinated ethylenes with nanoscale Pd/Fe particles

2004 ◽  
Vol 4 (5-6) ◽  
pp. 297-303
Author(s):  
H.-L. Lien ◽  
W. Zhang
Keyword(s):  
Reductive Dechlorination ◽  
Groundwater Remediation ◽  
Direct Injection ◽  
Xrd Analysis ◽  
Reaction Rates ◽  
Iron Particles ◽  
Kinetics Analysis ◽  
Excellent Performance ◽  
Chlorinated Ethylenes

Direct injection of nanoscale iron particles represents a promising technology for in-situ groundwater remediation. Nanoscale Pd/Fe particles have been shown an excellent performance for degradation of a wide array of contaminants in groundwater. The objective of this study is to investigate the nature of palladium on the reductive dechlorination of chlorinated ethylenes using nanoscale Pd/Fe particles. Kinetics analysis indicated that nanoscale Pd/Fe particles increased dechlorination rates by 1–2 orders of magnitude compared to nanoscale Fe particles alone. XRD analysis and activation energy measurement suggested that the increase of reaction rates can be attributed to the catalytic property of palladium.

Batch reactor kinetic studies on the reductive dechlorination of chlorinated ethylenes by tetrakis-(4-sulfonatophenyl)porphyrin cobalt

Chemosphere ◽  
2011 ◽  
Vol 82 (4) ◽  
pp. 592-596 ◽  
Author(s):  
Brandon R. Barnett ◽  
Alexandra L. Evans ◽  
Courtney C. Roberts ◽  
Joseph M. Fritsch
Keyword(s):  
Reductive Dechlorination ◽  
Batch Reactor ◽  
Kinetic Studies ◽  
Chlorinated Ethylenes ◽  
Reactor Kinetic

Changes in the structure and formal K-Ar age of soil minerals in response to mineral fertilization

2013 ◽  
Vol 62 (1) ◽  
pp. 81-98
Author(s):  
Kadosa Balogh ◽  
Imre Kádár
Keyword(s):  
List Type ◽  
Mineral Fertilization ◽  
Soil Minerals

Ismeretes, hogy trágyázás hatására a talaj agyagásványai megváltoztatják szerkezetüket. Továbbá az is, hogy az Alföld fiatal üledékein mérhető formális K-Ar „korok” legtöbbször mezozoosak. Azaz lényegében megőrizték képződésük korát, mely a lepusztulás, elszállítódás és lerakódás folyamán csak nagyon keveset változhatott. Következésképpen a talajműveléssel járó ásványátalakulás megváltoztatja a formális K-Ar korokat is. Ennek a valószínűsíthető effektusnak a kimutatására tettünk kísérletet annak reményében, hogy a K-Ar módszer alkalmassá tehető azoknak az elváltozásoknak az integrális mérésére, melyeket az agyagásványok képződésük óta elszenvedtek. E munka során biztató eredményeket értünk el, és sikerült körvonalaznunk a további megoldandó feladatokat. Kimutattuk, hogy:A soha nem trágyázott erdő talaj agyagásványainak K-Ar „kora” idősebb a szomszédos, trágyázott nagyüzemi szántó agyagásványainak „koránál”. Az ismert mennyiségű NPK-val trágyázott talajok agyagásványai közül a nagyobb mennyiségű K-műtrágyát kapott talaj agyagásványain mutatható ki fiatalodás, mintha az effektusnak küszöbértéke lenne. A K-műtrágyát nem kapott talajok közül azok kora az „idősebb”, amelyek NP-trágyázásban részesültek. Ez a növényzet K-felvételével lenne magyarázható: ha a NP-trágyázás hatására a növényzet több káliumot vesz fel úgy, hogy a felvett kálium részben a rétegszilikátokból származik. Ebben az esetben a K-Ar kor akkor növekedhet, ha a kálium a 40Ar(rad)-nál nagyobb arányban távozik az agyagásványokból. Ez lehetséges, mivel a 40Ar(rad) keletkezésekor a bomlás visszalökődési energiájának segítségével a 40Ar(rad) átjuthat az oktaéderes rétegbe.A bemutatott 2. táblázat adatai szerint a K-Ar „kor” függ a szemcsemérettől, a kisebb szemcsék „fiatalabbak”. Ez a függés rendkívül hasonló a kisfokú metamorfitokon megfigyelthez. A fiatal üledékek nemcsak a kort, hanem annak a szemcsemérettől való függését is megőrizték a kisfokú metamorfózistól a talajképződésig eltelt idő alatt. A szemcseméret függés oka az illitesedés folyamatának elhúzódása az átalakuláshoz szükséges kálium lassú diffúziója miatt. Az üledékes kőzeten kialakult talaj szemcseméretét a szállítás és talajképződés során végbement aprózódás és mállás ugyanakkor tovább alakítják. Ha tehát a trágyázás hatására bekövetkezett változást kívánjuk vizsgálni, akkor alapvető követelmény, hogy a referenciának használt és a hozzá hasonlított talajból ugyanazt a szemcseméretet vizsgáljuk. Emiatt, a szemcsék összetapadását elkerülendő, kísérletet tettünk a szemcsék karbonátmentesítésére, továbbá a humuszsavak elroncsolására is.A 3. táblázatban együtt tanulmányozhatók a kezeletlen mintákból és a karbonát- és humuszmentesített mintákból elválasztott ásványokon mért K, 40Ar(rad) és koradatok. A karbonát- és humuszmentesítés hatására minden mintában dúsult a Kkoncentráció, a formális K-Ar kor szintén emelkedett, ami azt mutatja, hogy a minták illittartalma nőtt. Emellett azonban a kontrollhoz képest „fiatalodott kort” csak a 4. és 7. minta esetén észleltünk, e két minta közös vonása a K-tartalom nagyobb növekedése és a műtrágyaként hozzáadott kálium magas értéke; ez az eddigiek fényében nem meglepő. Érdekes viszont, hogy a káliumban leggazdagabb 10. minta kora nem csökkent érdemben. Ennek oka vélhetően az, hogy ez a talaj volt a legnagyobb mennyiségű NP-műtrágyával kezelve, ami megnövelhette a növényzet Kfelvételét is (vagy az NH4-ion K-iont szorított ki), így az agyagásványok átalakítására kevesebb kálium maradt.A módszer alkalmazása olyan referencia talaj használatát kívánja meg, ami eredetileg azonos volt a vizsgált talajjal, de trágyázásban nem részesült. Ezt a feltételt egy öreg erdő talaja teljesíti. Az öreg erdők ritkasága az Alföldön azonban korlátozza a módszer alkalmazhatóságát. Felvetődött a kérdés, hogy mivel a kálium nagyon gyorsan megkötődik, a mélyebb talajréteg nem használható-e referencia talajként? A formális K-Ar kor mélységfüggését a 4. táblázatban foglalt adatok egyértelműen mutatják, a mélységgel a formális kor nő. Ebben az esetben viszont nem különböztethető meg a K-műtrágya és az ősi növényzet feltalajban akkumulált K-hatása. A feltételezett effektus kimutatása után a mérési módszer kidolgozása további vizsgálatokat igényel, mindenekelőtt a mintaelőkészítés területén. A továbblépéshez nélkülözhetetlennek látszik az agyagásványminták XRD módszeres vizsgálata. Továbbá a szmektit, az I/S és az illit szétválasztásának, illetve dúsításának megkísérlése eltérő peptizálódásuk alapján, esetleg a kisebb méretű ásványok elválasztása centrifugálással.Az alkalmazási lehetőségek közül fontos lehet az ásványátalakulás mértékének tanulmányozása a talajtípus és a művelés történetének függvényben; a növényzet milyenségének hatása az ásványátalakulásra; továbbá az alföldi folyók gátjai között a folyószabályozás óta leülepedett, azonos fekün képződött talajon a kor mélységfüggésének tanulmányozása, ami ebben az esetben lehetővé tenné a növényzet által felszínre szállított kálium mennyiségének és ásványátalakító hatásának elkülönített tanulmányozását.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document