Computational Design of the Boeing/AFOSR Mach 6 Wind Tunnel

2006 ◽  
Author(s):  
Selin Aradag ◽  
Doyle Knight ◽  
Steven Schneider
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Computational Design

Investigation of computational flow fields and aeroacoustic characteristics over a re-entry command module

2016 ◽  
Vol 232 (3) ◽  
pp. 532-544 ◽  
Author(s):  
J Bruce Ralphin Rose ◽  
P Saranya ◽  
JV Bibal Benifa
Keyword(s):  
Fluid Dynamics ◽  
Computational Fluid Dynamics ◽  
Wind Tunnel ◽  
Separated Flow ◽  
Computational Design ◽  
Aerodynamic Characteristics ◽  
Flow Fields ◽  
Order Of Accuracy ◽  
Tunnel Model ◽  
Computational Fluid Dynamics Analysis

Design and analysis of a wind tunnel model for re-entry vehicle configuration is a prolonged and expensive mission. As the aerothermodynamics loads acting on the vehicle are based on geometry, various wind tunnel models need to be built for aerodynamic characterization by experimental procedure. Alternatively, the intention of this article is to present the influence of aerodynamic and aero acoustic characteristics of a typical re-entry capsule by computational fluid dynamics analysis. A typical re-entry capsule is designed using computational design software and it is imported to a computational fluid dynamics solver and flow simulations are done at various input conditions. Stanford University unstructured computational fluid dynamics solver is used for this purpose to solve complex, multiphysics analysis, and optimization tasks. Computational fluid dynamics results are presented to understand the influence of aerodynamic characteristics of a typical re-entry capsule, by visualizing the flow field around the command module at all the flow regimes like subsonic, supersonic, and hypersonic flows. The flow fields are studied in detail and regions of high flow unsteadiness due to wake separated flow zone are identified. Aeroacoustic loading on the command module at these regions especially at shock wave zone are predicted in the present investigation with high order of accuracy.

scholarly journals Computational design and analysis of flatback airfoil wind tunnel experiment.

2008 ◽  
Author(s):  
Edward A. Mayda ◽  
C.P. van Dam ◽  
David D. Chao ◽  
Dale E. Berg
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Computational Design ◽  
Wind Tunnel Experiment ◽  
Flatback Airfoil

Automated Fiber Placement of Composite Wind Tunnel Blades: Process Planning and Manufacturing

2019 ◽  
Author(s):  
Ramy Harik ◽  
Joshua Halbritter ◽  
Dawn Jegley ◽  
Ray Grenoble ◽  
Brian Mason
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Process Planning ◽  
Fiber Placement ◽  
Automated Fiber Placement

Estimation of nutrient movement caused by wind erosion on chernozem soils in wind tunnel experiments

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Wind Erosion ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Chernozem Soils

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document