scholarly journals Soil Mapping Concepts for Environmental Assessment

Author(s):  
Duane A. Lammers ◽  
Mark G. Johnson
2014 ◽  
Vol 63 (2) ◽  
pp. 353-370 ◽  
Author(s):  
László Pásztor ◽  
Katalin Takács
Keyword(s):  

A távérzékeléses eljárásokkal gyűjtött információk számos módon hasznosultak, hasznosulnak a talajtérképezésben. A légi fotók és műholdképek megfelelő alaptérképet és térbeli keretet nyújtanak a talajtérképezéshez. A távérzékelt adatok közvetlen, illetve közvetett információt szolgáltatnak az egyes talajtulajdonságokról. Ezáltal mindkét módon támogatni tudják a talajok térbeli változékonyságát leíró két alapvető koncepciót: az objektum alapút, illetve a talajtulajdonságok folytonos térbeli változását hangsúlyozót. Cikkünkben ezen kategorizálás mentén, többé-kevésbé időrendi sorrendet is megtartva, tekintettük át röviden és példákkal illusztrálva, hogy konkrétan milyen formában képes a távérzékelés segítséget nyújtani a talajtérképezés kérdéseinek megoldásában, illetve kivitelezésének gyakorlatában. A távérzékelés által szolgáltatott térben folytonos és kvantitatív adatok megfelelő támogatást nyújtanak a pontszerűnek tekinthető talajtani mérések térbeli kiterjesztéséhez. A távérzékelés sokrétű lehetőséget biztosít a talaj-táj kapcsolatának modellezésére, illetve az ezen alapuló térképezési koncepció számára. A távérzékelésből származó több időpontú spektrális, illetve egyes speciális kiértékelések során előállított felszínborítási, földhasználati térképek, valamint domborzati modellek a digitális talajtérképezés számára a legalapvetőbb környezeti segédváltozókat szolgáltatják. Mindezeken túl a távérzékelt képek hatékonyan támogatják a térképezéseket megelőző mintavétel tervezést és megújították a digitális formában publikált térképek alaptérképi környezetét is. A távérzékelés a közeljövőben is dinamikusan növekvő mennyiségű adatot fog szolgáltatni a földfelszínről. Az ebben rejlő lehetőséget semmiképpen sem szabad elszalasztani a talajtérképezésben érdekelteknek, főképpen a távérzékeléssel nyert adatmennyiséggel összehasonlítva igen csak szűkösen keletkező és elérhető talajtani információ tükrében. A támogatás tehát adott, annak kihasználása azonban már rajtunk múlik.


2014 ◽  
Vol 63 (1) ◽  
pp. 79-88 ◽  
Author(s):  
László Pásztor ◽  
E. Dobos ◽  
G. Szatmári ◽  
A. Laborczi ◽  
K. Takács ◽  
...  

The main objective of the DOSoReMI.hu (Digital, Optimized, Soil Related Maps and Information in Hungary) project is to significantly extend the potential, how demands on spatial soil related information could be satisfied in Hungary. Although a great amount of soil information is available due to former mappings and surveys, there are more and more frequently emerging discrepancies between the available and the expected data. The gaps are planned to be filled with optimized digital soil mapping (DSM) products heavily based on legacy soil data, which still represent a valuable treasure of soil information at the present time. The paper presents three approaches for the application of Hungarian legacy soil data in object oriented digital soil mapping.


2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 259-272 ◽  
Author(s):  
István Sisák ◽  
Tamás Pőcze

Az Európai Unió 2002-es „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” című közleményében definiálta a talaj funkcióit és a talajainkat veszélyeztető legfontosabb nyolc tényezőt, melyek a következők: erózió, talaj szervesanyag-csökkenés, talajszennyezés, talajlefedés, talajtömörödés, talaj biodiverzitás csökkenés, szikesedés, árvizek és földcsuszamlások. Az „Environmental Assessment of Soil for Monitoring” (ENVASSO) Projekt az EU 25 tagállamának részvételével, egy harmonizált módszertan kidolgozását tűzte ki célul a talajtulajdonságokban bekövetkező változások nyomon követésére. Ennek érdekében minden egyes talajt veszélyeztető tényező vizsgálatára egy indikátor hármast (TOP3) dolgozott ki. A talajainkat veszélyeztető nyolc tényező közül a talaj biodiverzitás csökkenésével foglalkozunk részletesen, melynek legfontosabb kiválasztott indikátorai: a földigiliszta (BIO1) és ugróvillás (BIO2) diverzitás (fajdiverzitás), és a mikrobiológiai talajlégzés (BIO3) (biológiai funkció). Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy az ENVASSO által javasolt módszertan kivitelezhetőségét teszteljük a Szent István Egyetem Tangazdaságában egy eróziós katéna mentén. Megállapítottuk, hogy a talaj biodiverzitása csökkent az erózió mértékének növekedésével, valamint a módszertan megfelelő tervezéssel alkalmas monitoring célra.


2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 245-258 ◽  
Author(s):  
Barbara Simon ◽  
Anita Gál ◽  
Zsófia Marosfalvi ◽  
Péter Hegymegi ◽  
Balázs Szeder ◽  
...  

Az Európai Unió 2002-es „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” című közleményében definiálta a talaj funkcióit és a talajainkat veszélyeztető legfontosabb nyolc tényezőt, melyek a következők: erózió, talaj szervesanyag-csökkenés, talajszennyezés, talajlefedés, talajtömörödés, talaj biodiverzitás csökkenés, szikesedés, árvizek és földcsuszamlások. Az „Environmental Assessment of Soil for Monitoring” (ENVASSO) Projekt az EU 25 tagállamának részvételével, egy harmonizált módszertan kidolgozását tűzte ki célul a talajtulajdonságokban bekövetkező változások nyomon követésére. Ennek érdekében minden egyes talajt veszélyeztető tényező vizsgálatára egy indikátor hármast (TOP3) dolgozott ki. A talajainkat veszélyeztető nyolc tényező közül a talaj biodiverzitás csökkenésével foglalkozunk részletesen, melynek legfontosabb kiválasztott indikátorai: a földigiliszta (BIO1) és ugróvillás (BIO2) diverzitás (fajdiverzitás), és a mikrobiológiai talajlégzés (BIO3) (biológiai funkció). Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy az ENVASSO által javasolt módszertan kivitelezhetőségét teszteljük a Szent István Egyetem Tangazdaságában egy eróziós katéna mentén. Megállapítottuk, hogy a talaj biodiverzitása csökkent az erózió mértékének növekedésével, valamint a módszertan megfelelő tervezéssel alkalmas monitoring célra.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document