Crop Residue Requirements to Control Wind Erosion

Author(s):  
E. L. Skidmore ◽  
F. H. Siddoway
Keyword(s):  
2008 ◽  
Vol 51 (5) ◽  
pp. 1623-1632 ◽  
Author(s):  
S. J. van Donk ◽  
S. D. Merrill ◽  
D. L. Tanaka ◽  
J. M. Krupinsky

1995 ◽  
Vol 40 (2) ◽  
pp. 111-118 ◽  
Author(s):  
K. Michels ◽  
M.V.K. Sivakumar ◽  
B.E. Allison

1996 ◽  
pp. 139-166 ◽  
Author(s):  
Ludger Eltrop ◽  
Bruce E. Allison ◽  
Karlheinz Michels ◽  
M. V. K. Sivakumar

CATENA ◽  
2020 ◽  
Vol 195 ◽  
pp. 104742
Author(s):  
Huawei Pi ◽  
Nicholas P. Webb ◽  
David R. Huggins ◽  
Brenton Sharratt

1998 ◽  
Vol 34 (4) ◽  
pp. 449-464 ◽  
Author(s):  
K. MICHELS ◽  
J. P. A. LAMERS ◽  
A. BUERKERT

In an on-station agroforestry experiment conducted in south-west Niger, the effects of seven windbreak species and of a soil mulch made from crop residue on wind erosion and pearl millet (Pennisetum glaucum) production were monitored. Within a distance of 20 m, strips of the perennial grass, Andropogon gayanus, reduced total annual soil flux by 6–55% and hedges of Bauhinia rufescens 2 m in height reduced soil flux by 47–77% compared with unsheltered control plots. No significant overall windbreak effect on millet stover and grain yields was found. In contrast, erosion reduction and yield increases due to mulch application were highly significant. Soil mulch is a promising alternative to complex windbreak–millet cropping systems in regions where direct economic benefits for farmers are not ensured by windbreaks.


1995 ◽  
Vol 40 (2) ◽  
pp. 101-110 ◽  
Author(s):  
K. Michels ◽  
M.V.K. Sivakumar ◽  
B.E. Allison

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.


2009 ◽  
Vol 17 (2) ◽  
pp. 244-249
Author(s):  
Wen-Ying ZHANG ◽  
En-He ZHANG ◽  
Rui JING ◽  
Gao-Bao HUANG

1994 ◽  
Vol 86 (2) ◽  
pp. 349-354 ◽  
Author(s):  
Haiping Su ◽  
Michel D. Ransom ◽  
Edward T. Kanemasu ◽  
Tanvir H. Demetriades‐Shah

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document