Idiosyncratic Drug Reaction (IDR)

2016 ◽  
Author(s):  
Douglas M. Templeton ◽  
Michael Schwenk ◽  
Reinhild Klein ◽  
John H. Duffus
Keyword(s):  
Drug Reaction ◽  
Idiosyncratic Drug Reaction

Characterization of a Potential Animal Model of an Idiosyncratic Drug Reaction:  Nevirapine-Induced Skin Rash in the Rat

2003 ◽  
Vol 16 (9) ◽  
pp. 1078-1089 ◽  
Author(s):  
Jacintha M. Shenton ◽  
Munehiro Teranishi ◽  
Mones S. Abu-Asab ◽  
Julie A. Yager ◽  
Jack P. Uetrecht
Keyword(s):  
Animal Model ◽  
Drug Reaction ◽  
Skin Rash ◽  
Idiosyncratic Drug Reaction

scholarly journals Idiosyncratic Drug Reaction: A Rare Mechanism of Acute Tylenol Toxicity

Cureus ◽  
2019 ◽  
Author(s):  
Ahmad Raza ◽  
Vincent Chan ◽  
Muhammad Umair Atiq
Keyword(s):  
Drug Reaction ◽  
Idiosyncratic Drug Reaction

scholarly journals Phenytoin induced Stevens Johnson syndrome: a case report

2018 ◽  
Vol 7 (6) ◽  
pp. 1205
Author(s):  
Bharadwaja Pendurthi
Keyword(s):  
Drug Reaction ◽  
Hypersensitivity Reaction ◽  
Viral Infections ◽  
Stevens Johnson Syndrome ◽  
Drug Reactions ◽  
Idiosyncratic Drug Reaction ◽  
Johnson Syndrome ◽  
Life Threatening ◽  
Systemic Manifestations ◽  
Delayed Hypersensitivity Reaction

Stevens-Johnson syndrome (SJS) is a rare consequence of hypersensitivity reaction precipitated by certain drugs and viral infections. It is an idiosyncratic drug reaction usually associated with drugs like anti-epileptics, non-steroidal anti-inflammatory compounds and antibiotics. The overall incidence of this entity is very low and is life-threatening if undiagnosed and untreated. The syndrome is characterized by purpuric macules and bullous eruptions involving the mucous membrane which may be followed by systemic manifestations. The mechanism of SJS due to drugs is not fully defined. Delayed Hypersensitivity reaction mediated by T lymphocytes in response to a drug is thought to be responsible. Here authors present a case of SJS induced by phenytoin in an adult male. The case warrants the need of adopting a meticulous approach while prescribing phenytoin. The case is being reported to accentuate the importance of adverse drug reactions and to emphasize the importance of reporting such reactions ensuring efficient pharmacovigilance.

REPORTS FROM THE UNIVERSITY HEALTHSYSTEM CONSORTIUM

1999 ◽  
Vol 15 (1) ◽  
pp. 267-274
Author(s):  
Seymour Perry
Keyword(s):  
Drug Reaction ◽  
Platelet Count ◽  
Early Onset ◽  
Type I ◽  
Heparin Induced Thrombocytopenia ◽  
Platelet Counts ◽  
Idiosyncratic Drug Reaction ◽  
Days Of Therapy ◽  
Different Types ◽  
The University

Heparin-induced thrombocytopenia (HIT) is an idiosyncratic drug reaction first reported in the literature in the 1940's. Two different types of HIT have been identified. Type I, also known as benign, early-onset thrombocytopenia, occurs in as many as 20% of patients receiving heparin and is characterized by up to a 30% reduction in baseline platelet counts during the first few days of therapy. Despite reductions in platelet count, most patients with this type of HIT have platelet values above 100 × 109 cells/L, and this condition usually resolves in a few days without further adverse sequelae.

Difficulties in the detection of the culprit drug for an adverse drug reaction in a complicated case

2008 ◽  
Vol 149 (19) ◽  
pp. 883-887 ◽  
Author(s):  
Henriette Kopcsányi ◽  
Julianna Feldmann ◽  
Zsófia Péch ◽  
Ágnes Jurcsik
Keyword(s):  
Adverse Drug Reaction ◽  
Drug Reaction ◽  
Complicated Case ◽  
Erythema Exsudativum Multiforme ◽  
Culprit Drug

Az adverz gyógyszerreakciók különféle klinikai megjelenési formái alapján a kiváltó gyógyszerre nehéz következtetni. A gyanúba vett gyógyszerek elhagyása után fellépő javulás vagy az empirikus tapasztalat, esetleg irodalmi adatok alapján lehet a felelős gyógyszert feltételezni. A gyógyszerérzékenység bizonyítása bonyolult, jól átgondolt orvosi tevékenység útján lehetséges, és azokban az esetekben szükséges, amikor a gyanús gyógyszer más vegyületcsoportba tartozó szerrel nem helyettesíthető, és a betegnek feltétlenül szükséges szednie. A jelen közlemény célja egy eset kapcsán körvonalazni azokat a lehetőségeket és veszélyeket, melyek a kivizsgálás során alkalmazhatók, illetve megjelenhetnek. A kivizsgálás során használt módszerek a gyanúba vett gyógyszerekkel – lamotrigin, risperidon, sertralin – zopiclonum, atorvastatin elvégzett epicutan teszt során egyedül a sertralin adott a multiform tünetekkel azonos pozitív reakciót. A pozitív bőrteszt területéről készült hisztológiai vizsgálat eredménye visszautalt az eredetileg észlelt klinikai formára (erythema exsudativum multiforme Stevens–Johnson-szindróma). A beteg bipoláris affektív zavara miatt a negatív bőrtesztet adó készítményekkel per os provokáció történt, ez azonban a beteg számára kockázatos, de az egyetlen megbízható és biztos módszer. Az elvégzett per os expozíció során a törzsön a lamotrigintől már tört adag bevételét követően három órán belül diffúz erythema, 12 órán belül az alkalmazott szteroid- és antihisztamin-kezelés ellenére scarlatiniform exanthema jelent meg. Az eset érdekessége, hogy a gyanúba vett gyógyszerek során epicutan teszttel egy gyógyszer érzékenysége igazolódott, azonban a másik gyanúba vett készítménnyel végzett pozitív per os expozíciós próba is váratlanul tünetet provokált (scarlatiniform, azonnali reakciót). Megállapítható, hogy csupán egy bizonyos módszer még a klinikai képpel való egyező eredmény alapján sem elegendő adverz gyógyszerreakció provokáló tényezőjének bizonyítására.

1544-P: High Risk of Adverse Drug Reaction (ADR) in Older Adults with Type 1 Diabetes (T1D)

Diabetes ◽  
2019 ◽  
Vol 68 (Supplement 1) ◽  
pp. 1544-P ◽  
Author(s):  
ELENA TOSCHI ◽  
CHRISTINE SLYNE ◽  
ASTRID ATAKOV-CASTILLO ◽  
KAYLA SIFRE ◽  
ALYSSA B. DUFOUR ◽  
...  
Keyword(s):  
Older Adults ◽  
Adverse Drug Reaction ◽  
Type 1 Diabetes ◽  
Drug Reaction ◽  
High Risk
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document