Molecular and Genomic Approaches for Microbial Remediation of Petroleum Contaminated Soils

2015 ◽  
pp. 367-404
Author(s):  
Jeyabalan Sangeetha ◽  
Devarajan Thangadurai ◽  
Muniswamy David ◽  
Jadhav Shrinivas
Keyword(s):  
Contaminated Soils ◽  
Microbial Remediation

scholarly journals Remediation of Petroleum-Contaminated Soils with Microbial and Microbial Combined Methods: Advances, Mechanisms, and Challenges

2021 ◽  
Vol 13 (16) ◽  
pp. 9267
Author(s):  
Xin Sui ◽  
Xuemei Wang ◽  
Yuhuan Li ◽  
Hongbing Ji
Keyword(s):  
Contaminated Soils ◽  
Petroleum Hydrocarbons ◽  
Low Cost ◽  
Hydrocarbon Contamination ◽  
Environmental Consequences ◽  
Petroleum Hydrocarbon Contamination ◽  
Remediation Strategies ◽  
Microbial Remediation ◽  
Microbiological Techniques ◽  
Petroleum Pollutants

The petroleum industry’s development has been supported by the demand for petroleum and its by-products. During extraction and transportation, however, oil will leak into the soil, destroying the structure and quality of the soil and even harming the health of plants and humans. Scientists are researching and developing remediation techniques to repair and re-control the afflicted environment due to the health risks and social implications of petroleum hydrocarbon contamination. Remediation of soil contamination produced by petroleum hydrocarbons, on the other hand, is a difficult and time-consuming job. Microbial remediation is a focus for soil remediation because of its convenience of use, lack of secondary contamination, and low cost. This review lists the types and capacities of microorganisms that have been investigated to degrade petroleum hydrocarbons. However, investigations have revealed that a single microbial remediation faces difficulties, such as inconsistent remediation effects and substantial environmental consequences. It is necessary to understand the composition and source of pollutants, the metabolic genes and pathways of microbial degradation of petroleum pollutants, and the internal and external aspects that influence remediation in order to select the optimal remediation treatment strategy. This review compares the degradation abilities of microbial–physical, chemical, and other combination remediation methods, and highlights the degradation capabilities and processes of the greatest microbe-biochar, microbe–nutrition, and microbe–plant technologies. This helps in evaluating and forecasting the chemical behavior of contaminants with both short- and long-term consequences. Although there are integrated remediation strategies for the removal of petroleum hydrocarbons, practical remediation remains difficult. The sources and quantities of petroleum pollutants, as well as their impacts on soil, plants, and humans, are discussed in this article. Following that, the focus shifted to the microbiological technique of degrading petroleum pollutants and the mechanism of the combined microbial method. Finally, the limitations of existing integrated microbiological techniques are highlighted.

Microbial remediation of contaminated soils.

2020 ◽  
pp. 517-530
Author(s):  
E. Shahsavari ◽  
A. A. Mansur ◽  
A. Aburto-Medina ◽  
N. Haleyur ◽  
N. Jones ◽  
...  
Keyword(s):  
Contaminated Soils ◽  
Microbial Remediation

132. Some Challenges of Air Sampling for Clearance of Microbial Remediation in Buildings

2003 ◽  
Author(s):  
E. Horner ◽  
M. Andrew ◽  
B. Epstien ◽  
B. Ligman ◽  
P. Morey
Keyword(s):  
Air Sampling ◽  
Microbial Remediation

Effect of chelants on the lead and copper uptake of maize from contaminated soils

2013 ◽  
Vol 62 (2) ◽  
pp. 373-386 ◽  
Author(s):  
György Czira ◽  
László Simon ◽  
György Vincze ◽  
József Koncz ◽  
Gyula Lakatos
Keyword(s):  
Contaminated Soils ◽  
Copper Uptake

Magyarországon a robbanóanyaggal és lőszerszármazékokkal szennyezett területek kármentesítése környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Egy hazai lőtérről, illetve lőszer-megsemmisítő telepről vett talajban 900 mg·kg−1 ólom- és 133 mg·kg−1 rézszennyeződést mértünk. A fitoextrakció célja, hogy a növényi szervekbe helyezzük át a nehézfémeket, lecsökkentve ezzel a mobilis, toxikus elemkészletet a szennyezett talajokban. Megvizsgáltuk, hogy egy lőszerszármazékokkal szennyezett talajba, illetve ólommal mesterségesen elszennyezett talajba kijuttatott kelátképzőszerekkel (EDTA, EGTA, citromsav) indukálható-e, megnövelhető-e a növényi szervek Pb- és Cu-akkumulációja?Tenyészedény-kísérletünkben kukoricát neveltünk a fenti ólommal és rézzel elszennyezett lőtéri talajon, illetve a közelben gyűjtött szennyezetlen talajt mesterségesen szennyeztük el 100 mg·kg-1 ólommal. Míg a kontroll (kelátképzővel nem kezelt) szennyezett talajon fejlődő kukorica gyökerében 554 μg·g−1 ólom volt mérhető, addig az EDTA hatására a gyökerekben 4611 μg·g−1-ra (több mint nyolcszorosára), a hajtásokban pedig 158-ról 302 μg·g−1-ra (91%-kal) nőtt az ólomkoncentráció. Mindkét változás statisztikailag szignifikánsnak bizonyult. Az EGTA a Cufelvételt serkentette; a kontrollkultúrák gyökerében 516 μg·g−1, a kezelt kultúrákban viszont 1063 μg·g−1 értéket mértünk (ez kétszeres szignifikáns növekmény). A hajtásokban 69%-kal, 29,9-ról 50,7 μg·g−1-ra emelkedett a réztartalom, ez azonban nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A citromsav az ólom hajtásokba történő áthelyeződését nem indukálta, rézfelvétel-serkentő hatása csak a gyökerekben volt szignifikáns.Tenyészedény-kísérleteink alapján kijelenthető, hogy elsősorban az EDTA, illetve részben az EGTA a talajba kijuttatva mobilisabbá, könnyebben felvehetővé teszi az ólmot és a rezet, elősegítve ezzel e két toxikus elem növényekben történő akkumulációját. Szabadföldi körülmények között is feltételezhető, hogy a növények betakarításával a toxikus elemek egy része eltávolítható a szennyezett talajból.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document