scholarly journals Amino Terminal Pro–B-Type Natriuretic Peptide, Secondary Stroke Prevention, and Choice of Antithrombotic Therapy

Stroke ◽  
2013 ◽  
Vol 44 (3) ◽  
pp. 714-719 ◽  
Author(s):  
W.T. Longstreth ◽  
Richard A. Kronmal ◽  
John L.P. Thompson ◽  
Robert H. Christenson ◽  
Steven R. Levine ◽  
...  
Keyword(s):  
Natriuretic Peptide ◽  
Stroke Prevention ◽  
Antithrombotic Therapy ◽  
Secondary Stroke Prevention ◽  
Amino Terminal

Abstract P252: Discharge Antithrombotic Therapy for Ischemic Stroke Patients With Prior Aspirin Failure

Stroke ◽  
2021 ◽  
Vol 52 (Suppl_1) ◽  
Author(s):  
Ying Xian ◽  
Haolin Xu ◽  
Deepak L Bhatt ◽  
Gregg C Fonarow ◽  
Eric E Smith ◽  
...  
Keyword(s):  
Ischemic Stroke ◽  
Stroke Prevention ◽  
Antithrombotic Therapy ◽  
Recurrent Stroke ◽  
Oral Anticoagulants ◽  
The United States ◽  
Future Research ◽  
Large Artery ◽  
Secondary Stroke Prevention ◽  
Stroke Registry

Introduction: Aspirin is one of the most commonly used medications for cardiovascular disease and stroke prevention. Many older patients who present with a first or recurrent stroke are already on aspirin monotherapy, yet little evidence is available to guide antithrombotic strategies for these patients. Method: Using data from the American Heart Association Get With The Guidelines-Stroke Registry, we described discharge antithrombotic treatment pattern among Medicare beneficiaries without atrial fibrillation who were discharged alive for acute ischemic stroke from 1734 hospitals in the United States between October 2012 and December 2017. Results: Of 261,634 ischemic stroke survivors, 100,016 (38.2%) were on prior aspirin monotherapy (median age 78 years; 53% women; 79.4% initial stroke and 20.6% recurrent stroke). The most common discharge antithrombotics (Figure) were 81 mg aspirin monotherapy (20.9%), 325 mg aspirin monotherapy (18.2%), clopidogrel monotherapy (17.8%), and dual antiplatelet therapy (DAPT) of 81 mg aspirin and clopidogrel (17.1%). Combined, aspirin monotherapy, clopidogrel monotherapy, and DAPT accounted for 86.8% of discharge antithrombotics. The rest of 13.2% were discharged on either aspirin/dipyridamole, warfarin or non-vitamin K antagonist oral anticoagulants with or without antiplatelet, or no antithrombotics at all. Among patients with documented stroke etiology (TOAST criteria), 81 mg aspirin monotherapy (21.2-24.0%) was the most commonly prescribed antithrombotic for secondary stroke prevention. The only exception was those with large-artery atherosclerosis, in which, 25.3% received DAPT of 81 mg aspirin and clopidogrel at discharge. Conclusion: Substantial variations exist in discharge antithrombotic therapy for secondary stroke prevention in ischemic stroke with prior aspirin failure. Future research is needed to identify best management strategies to care for this complex but common clinical scenario.

Antithrombotic therapy in primary and secondary stroke prevention of cardiac patients and in acute stroke

2009 ◽  
Vol 150 (5) ◽  
pp. 195-202
Author(s):  
László Csiba ◽  
Katalin Réka Kovács
Keyword(s):  
Acute Stroke ◽  
Stroke Prevention ◽  
Antithrombotic Therapy ◽  
Cardiac Patients ◽  
Secondary Stroke Prevention

A kardiogén stroke a jövőben egyre nagyobb jelentőségűvé válik gyakorisága növekedése miatt. Ischaemiás eseményt még nem szenvedett pitvarfibrilláló beteg esetén kockázatbecslést kell végezni és annak alapján dönteni a vérlemezkegátló vagy antikoaguláns kezelésről. (A legtöbb pitvarfibrilláló esetet antikoagulálni kell.) A pitvarfibrilláció súlyos stroke-kockázati tényező, ezért pitvarfibrilláló betegeknél az antikoagulálás a primer prevenció része (kivétel: fiatal, egyéb kockázati tényezővel nem rendelkező pitvarfibrilláló személy). Hetvenöt évnél idősebb pitvarfibrilláló beteg is antikoagulálható, megfelelően ellenőrzött INR-értékek mellett. A szerzők áttekintik az egyéb szívbetegségeket is, különös tekintettel a billentyűbetegségekre és a szívinfarktusra. Akut stroke-ban az új európai útmutató nem javasolja sem a hagyományos, sem a frakcionált heparin használatát. Ischaemiás stroke-ban aszpirinkezelést alkalmazunk az első három napban, és ezt követően térünk át tartós antikoaguláns kezelésre, és csak akkor, ha embóliaforrást tudtunk igazolni, illetve a beteg együttműködése megfelelő, a vérzésveszély viszonylag kicsi (INR 2-3). Egyébként csak vérlemezkegátló kezelést alkalmazunk. Néhány különleges esetben egyes szerzők javallják a korai antikoagulálást (az újabb embolizáció veszélye extrém nagy, bal pitvari/kamrai thrombus, artériadissectio vagy sebészi beavatkozás súlyos artériastenosis mellett), más esetben pedig óvatosságra intenek (kiterjedt infarktus, nem megfelelő módon kontrollálható vérnyomás, súlyos microvascularis elváltozások). A szekunder prevenció stádiumában nincs különbség a vérlemezkegátló és az antikoaguláns kezelés hatásossága között, elsősorban vérlemezkegátló kezelés jön szóba, kivéve azokat az eseteket, amikor a szív embóliaforrás.

Antithrombotic Therapy for Secondary Stroke Prevention in Bacterial Meningitis in Children

2014 ◽  
Vol 165 (4) ◽  
pp. 799-806 ◽  
Author(s):  
Cyrus Boelman ◽  
Manohar Shroff ◽  
Ivanna Yau ◽  
Bruce Bjornson ◽  
Susan Richrdson ◽  
...  
Keyword(s):  
Bacterial Meningitis ◽  
Stroke Prevention ◽  
Antithrombotic Therapy ◽  
Secondary Stroke Prevention ◽  
Meningitis In Children
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document