Összefoglaló.
Bevezetés: A szociális szférában dolgozók túlterheltsége
jelentős, és munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek. Bizonyított, hogy az
életcélok meghatározzák a karrier, az egészségtudatosság és az életminőség
területeit, de ez utóbbi a szociális dolgozók mintáján még nem került
bizonyításra. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa egy
szociális és egészségügyi szolgáltatóintézmény női dolgozóinak (n = 127)
tápláltsági és fittségi állapotát és életminőségét, valamint az életcélok
meghatározó szerepét ezekre a mutatókra. Módszer: Kérdőív,
teszt, testösszetétel-vizsgálat és fittségiállapot-felmérés segítségével
gyűjtöttünk adatokat, amelyeket különbözőségvizsgálattal és regresszióelemzéssel
elemeztünk. Eredmények: A minta tápláltsági mutatója túlsúlyra
utal, míg a fittségi állapot, az életminőség és az életcélok még elfogadható
tartományban vannak, de a szélsőértékek jelentősek. A magasabb életcélokkal
rendelkezők jobb fittségi mutatókkal és életminőséggel jellemezhetők. Az
ülőmunkát és a fizikai munkát végzők között minimális különbség volt kimutatható
a tápláltsági mutatók, a fittség és az életminőség tekintetében. A táppénzt
igénybe vevők gyengébb fittségi és életminőség-mutatókkal rendelkeznek, mint
akik nem voltak betegszabadságon. Az életkor előrehaladtával romló
testösszetételt és fittségi állapotot detektáltunk.
Következtetés: A korábbi kutatási eredményeket
megerősíthetjük abban, hogy a szociális dolgozók tápláltsági és fittségi
mutatói, valamint életminőségszintje nem optimális. Az életcélok meghatározó
szerepe a vizsgált területek számottevő részében bizonyítást nyert. A dolgozói
életcélok megerősítésének egyik fontos színtere a munkahely, ahol számos pozitív
hatás érhető el a testi-lelki egészség, a jóllét és a munkateljesítmény
területein is. Orv Heti. 2021; 162(27): 1089–1098.
Summary.
Introduction: Professionals working in the social sector
typically do significant overwork in rather unfavourable working conditions.
Although the purpose in life is proved to determine the areas of career, health
awareness, and the quality of life, the latter has not yet been confirmed among
social workers. Objective: The purpose of this research is to
demonstrate body composition and fitness status as well as the quality of life
of female employees (n = 127) at a social institution, furthermore the decisive
role purpose of life plays in these indicators. Method: Data
were collected through questionnaires, tests, body composition analyses, and
fitness status tests, and were assessed by t-test, analysis of variance and
regression analysis. Results: Body composition of the
participants indicates a generally overweight status, while fitness status,
quality of life, and purpose of life are within the acceptable range, however,
all with notable range values. Those with a higher-level purpose of life
demonstrate better fitness indicators and higher quality of life. In terms of
body composition, fitness, and quality of life, only a minor difference was
found between those who do intellectual and physical type of work. Those who
took sick leave demonstrated a lower level of fitness and quality of life
compared to those who did not take any sick leave. Body composition and fitness
status have proven to deteriorate with age. Conclusion:
Previous research findings can be confirmed by stating that neither the body
composition and fitness indicators, nor the quality-of-life level of social
workers are optimal. The determining role of purpose in life has been proven in
substantial aspects in this study. One of the focus areas of enhancing purpose
in life is the workplace, where major positive impacts can be achieved in terms
of the physical and mental health, well-being, and work performance. Orv Hetil.
2021; 162(27): 1089–1098.
Patient Satisfaction and Quality of Life in DIEAP Flap versus Implant Breast Reconstruction