A lábszártörés az összes csonttörés 15%-a, amely Magyarországon körülbelül 2500 esetet jelent évente. A törést elszenvedettek 90%-át műtéti úton kezeljük. Az utóbbi időkben a lábszártörések incidenciája emelkedett, a törések súlyossága fokozódott, valamint az egyre fejlettebb műtéti ellátások ellenére a szövődmények arányát sem sikerült minimálisra csökkenteni. A nyílt lábszártöröttek ellátása a felfúrás nélküli velőűrszeg bevezetését követően lényegesen megváltozott, a velőűrszegezés fokozatosan vette át a vezető szerepet az egyre magasabb fokú nyílt törések ellátásában, és alkalmassá vált a tibia proximalis és distalis harmada töréseinek kezelésére is. Új eljárásként a Marchetti–Vicenzi-szeget hazánkban elsőként alkalmaztuk klinikánkon, ezzel a módszerrel a tibia törései, különösen a distalis harmadi törések megbízhatóan, alacsony szövődményaránnyal rögzíthetők. A lábszárbrace és a felfúrás nélküli szegezés együttes alkalmazását 1997-ben dolgoztuk ki, bebizonyítottuk, hogy ezzel a módszerrel a lábszártörések gyógyulása gyorsabb, a rehabilitáció rövidebb időt vesz igénybe. A szövődmények klinikai kutatása során bebizonyítottuk, hogy a felfúrásos és a felfúrás nélküli szegezés során különböző mértékben változik a nyomás a tibiát körülvevő izomrekeszekben. Felfúrás nélküli szegezés során a mély rekeszben statisztikailag is magasabb nyomást mértünk. Az irodalmi adatokkal szemben igazoltuk, hogy nincs összefüggés a szegezés módja, a rekeszi nyomás emelkedése és a compartmentszindróma kialakulása között. A szövődmények alapkutatása során a compartmentszindrómás és Volkmann ischaemiás kontraktúrás betegek kóros harántcsíkolt izomszövetének differenciál pásztázó kalorimetriás vizsgálatát végeztük. Igazoltuk, hogy az ép és a keringésében károsodott izomszövet hőstabilitásában különbség van. Bebizonyítottuk, hogy az izomrekeszen belüli nyomás mértéke, a sérült izom strukturális károsodása és a kalorimetriával mért termokémiai értékei között szoros korreláció van. A kalorimetriás vizsgálat szenzitivitásának és specificitásának köszönhetően nagymértékben segítheti és kiegészítheti a helyes diagnózis felállítását azokban az esetekben, amikor az klinikailag nem egyértelmű.
Experimental assessment of an active (acoustic) liner prototype in an acoustic flow duct facility