Treatment of chromoblastomycosis with a combination of debulking surgery, intralesional amphotericin B, and oral terbinafine

2021 ◽  
Author(s):  
Ranthilaka R. Ranawaka
Keyword(s):  
Amphotericin B ◽  
Debulking Surgery ◽  
Oral Terbinafine

scholarly journals Efficacy of Antifungal Therapy in a Nonneutropenic Murine Model of Zygomycosis

2002 ◽  
Vol 46 (6) ◽  
pp. 1953-1959 ◽  
Author(s):  
Eric Dannaoui ◽  
Johan W. Mouton ◽  
Jacques F. G. M. Meis ◽  
Paul E. Verweij
Keyword(s):  
Amphotericin B ◽  
Active Infection ◽  
Rhizopus Microsporus ◽  
Absidia Corymbifera ◽  
Beneficial Effects ◽  
Lethal Infection ◽  
Oral Itraconazole ◽  
Oral Terbinafine

ABSTRACT Three isolates of zygomycetes belonging to three different genera (Rhizopus microsporus, Absidia corymbifera, and Apophysomyces elegans) were used to produce a disseminated infection in nonimmunocompromised mice. The therapeutic efficacy of amphotericin B, given intraperitoneally at doses ranging from 0.5 to 4.5 mg/kg of body weight/day, oral itraconazole at 100 mg/kg/day, and oral terbinafine at 150 mg/kg/day was evaluated in this model. The markers of antifungal efficacy were the median survival time, the mortality rate, and the percentage of infected organs. Organ culture was performed along with microscopic direct examinations of tissues to assess the presence of an active infection. An acute and lethal infection was obtained in untreated mice challenged with each of the three strains. The data obtained for direct examinations and qualitative cultures indicate that, due to the nonseptate nature of the hyphae, each technique gives different information and should be used together with the others. Against all three strains, amphotericin B yielded a 90 to 100% survival rate. Itraconazole was inactive against R. microsporus but significantly reduced mortality in mice infected with A. corymbifera or A. elegans. Terbinafine had no beneficial effects against R. microsporus and A. corymbifera despite documented absorption of the drug. Overall, only limited correlations were observed between MICs determined in vitro and in vivo efficacy of the drugs. The efficacy of itraconazole in these models of zygomycosis suggests that this drug, as well as the new azole compounds presently under development, warrants close evaluation.

Pharmacokinetic and biodistribution studies of Amphotericin B microspheres

2009 ◽  
pp. 1-8
Author(s):  
Pawan Angra ◽  
Aladin Siddig ◽  
Henry Nettey ◽  
Nishil Desai ◽  
Carl Oettinger ◽  
...  
Keyword(s):  
Amphotericin B ◽  
Biodistribution Studies

Akute letale Hyperkaliämie unter hochdosiertem liposomalen Amphotericin B (L-AmB)

2009 ◽  
Vol 213 (S 01) ◽  
Author(s):  
W Thomas ◽  
F Deinlein ◽  
PG Schlegel ◽  
J Wirbelauer
Keyword(s):  
Amphotericin B

Postoperative application of amphotericin B nasal spray in chronic rhinosinusitis with nasal polyposis. Can recidive polyposis be prevented?

2008 ◽  
Vol 149 (37) ◽  
pp. 1737-1746 ◽  
Author(s):  
Imre Gerlinger ◽  
András Fittler ◽  
Anna Mayer ◽  
Ágnes Patzkó ◽  
Fruzsina Fónay ◽  
...  
Keyword(s):  
Amphotericin B ◽  
Chronic Rhinosinusitis ◽  
Nasal Spray ◽  
Nasal Polyposis

A krónikus rhinosinusitis (KRS) a felnőttpopuláció 1–4%-át érintő, jelentős életminőség-romlást okozó idült, multifaktoriális, gyakran orrpolipképződéssel járó, etiológiáját illetően azonban pontosan nem tisztázott megbetegedés. Az elmúlt évtizedben felmerült, hogy az orrüregi nyálkahártya jellegzetes eozinofil sejtes beszűrődését okozó megbetegedésnek az orrüregi nyákban található gombák elleni fokozott – nem IgE típusú klasszikus allergiás – immunválasz a kiváltó oka. Célkitűzés: Ha igaz ez a feltételezés, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy az endoszkópos orrpolypectomiákat követően megfelelő ideig és koncentrációban adott amphotericin B-tartalmú orrspray kedvező hatású lehet a betegek számára, akár csökkentve a recidívák számát. Módszer: A feltételezés igazolá­sára a szerzők 33 beteg bevonásával prospektív, randomizált, placebokontrollált, kettős vak klinikai tanulmányt végeztek. A tanulmányt végül 30 beteg fejezte be. A 2005. november 1-je és 2006. október 1-je között orrpolyposissal endoszkópos műtétre került betegek egyik csoportja (A csoport, 14 beteg) egy évig 5 mg/ml koncentrációjú amphotericin B-tartalmú orrsprayt kapott, míg a placebo­csoport (B csoport, 16 beteg) hatóanyag nélküli orrsprayt. Az eredmények értékeléséhez a módosított Lund–Mackay-féle CT-értékelő pontrendszert, a tüneti változásokat vizsgáló pontrendszert (SNAQ-11), életminőségtesztet és endoszkópos kiértékelést végeztek. A műtétek előtt és a műtéteket követően egy évvel elvégzett vizsgálatok eredményeit SPSS 14.0 for Windows program segítségével értékelték. Eredmények: Az A csoport betegeinek CT-értékelő pontrendszere egy év elteltével jelentős szórást mutatott, a javulás jelei nélkül. A B csoportban a CT-értékelő pontrendszere enyhe javulást mutatott, azonban ez az A csoporttal összehasonlítva nem volt szignifikáns (p = 0,052). A tüneti változásokat vizsgáló pontrendszer (SNAQ-11), valamint az életminőségteszt mindkét betegcsoportban lényeges javulást mutatott, a két tesztben a változások mértékét összehasonlítva azonban egyik betegcsoport javára sem találtak szignifikáns különbséget. Az endoszkópos lelet az amphotericin B-csoport javára mutatott mérsékelt javulást 12 hónappal a műtéteket követően. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy az orrpolyposis miatt operált betegekben az amphotericin B-tartalmú orrcsepp egy évig történő adása nem okoz szignifikáns változást a CT-pontszámok, a klinikai tünetek, valamint az életminőség vonatkozásában. A betegek endoszkópos követése során az amphotericin B-csoportban észlelt kedvezőbb kép a klinikai tünetek javulásában nem nyilvánult meg. A szerzők a tanulmány eredményeiből levont tanulságok tükrében tárgyalják a gombaelméletről rendelkezésre álló eddigi ismeretanyagot. Kritikusan elemzik az elmúlt években publikált 7, ellentmondásos konklúziót mutató klinikai tanulmány tapasztalatait is.

Case of a diabetic man cured from rhinocerebral zygomycosis

2010 ◽  
Vol 151 (39) ◽  
pp. 1591-1596
Author(s):  
Botond Lakatos ◽  
Radka Nikolova ◽  
László Ocskay ◽  
Judit Csomor ◽  
Gyula Prinz
Keyword(s):  
Staphylococcus Aureus ◽  
Pseudomonas Aeruginosa ◽  
Amphotericin B ◽  
Rhizopus Oryzae

A zygomycosis (mucormycosis) ritka, kifejezetten agresszív lefolyású opportunista infekció, amelyet a Zygomycota (Járomspórás gombák) törzs Zygomycetes osztályába tartozó gombák okoznak. Jellemzően immunhiány, neutropenia, vastúlterhelés, hematológiai betegség, illetve diabeteses ketoacidosis eseteiben fordul elő. Esetismertetés: A szerzők 18 éves, 9 éve inzulindependens diabetes mellitusban szenvedő, rossz compliance-szel rendelkező beteg kórtörténetét ismertetik. Súlyos állapotban, beszűkült tudattal, ketoacidosisban, orrmelléküreg-gyulladásra utaló egyoldali periorbitalis duzzanattal, bőrpírral került kórházba. Bár az endoszkópos sinusműtét során vett váladékból methicillinrezisztens Staphylococcus aureus és Pseudomonas aeruginosa tenyészett, a beteg anamnézise, klinikuma zygomycosis gyanúját keltette, emiatt amphotericin-B-kezelést indítottak. Szövettani, illetve mikrobiológiai vizsgálatok során Rhizopus oryzae okozta invazív infekció igazolódott. Megbeszélés: Az antifungális kezelés ismételt sebészeti beavatkozásokkal és adjuváns granulocytakolónia-stimuláló faktor alkalmazásával kiegészítve eredményesnek bizonyult. A beteg négy hónappal hazabocsátását követően él és panaszmentes. Orv. Hetil., 2010, 39, 1591–1596.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document