scholarly journals Unpasteurised maternal breast milk is positively associated with growth outcomes in extremely preterm infants

2019 ◽  
Vol 109 (6) ◽  
pp. 1138-1147 ◽  
Author(s):  
Anna‐My Lund ◽  
Chatarina Löfqvist ◽  
Aldina Pivodic ◽  
Pia Lundgren ◽  
Anna‐Lena Hård ◽  
...  
Keyword(s):  
Breast Milk ◽  
Preterm Infants ◽  
Growth Outcomes ◽  
Extremely Preterm ◽  
Extremely Preterm Infants

scholarly journals Nordic study on human milk fortification in extremely preterm infants: a randomised controlled trial—the N-forte trial

BMJ Open ◽  
2021 ◽  
Vol 11 (11) ◽  
pp. e053400
Author(s):  
Georg Bach Jensen ◽  
Fredrik Ahlsson ◽  
Magnus Domellöf ◽  
Anders Elfvin ◽  
Lars Naver ◽  
...  
Keyword(s):  
Breast Milk ◽  
Human Milk ◽  
Preterm Infants ◽  
Ethical Review ◽  
Human Breast Milk ◽  
Human Breast ◽  
Preterm Formula ◽  
Extremely Preterm ◽  
Extremely Preterm Infants ◽  
Randomised Controlled

IntroductionThe mortality rate of extremely low gestational age (ELGA) (born <gestational week 28+0) infants remains high, and severe infections and necrotising enterocolitis (NEC) are common causes of death. Preterm infants receiving human milk have lower incidence of sepsis and NEC than those fed a bovine milk-based preterm formula. Despite this, fully human milk fed ELGA infants most often have a significant intake of cow’s milk protein from bovine-based protein fortifier. The aim of this study is to evaluate whether the supplementation of human milk-based, as compared with bovine-based, nutrient fortifier reduces the prevalence of NEC, sepsis and mortality in ELGA infants exclusively fed with human milk.Methods and analysisA randomised-controlled multicentre trial comparing the effect of a human breast milk-based fortifier with a standard bovine protein-based fortifier in 222–322 ELGA infants fed human breast milk (mother’s own milk and/or donor milk). The infants will be randomised to either fortifier before reaching 100 mL/kg/day in oral feeds. The intervention, stratified by centre, will continue until the target postmenstrual week 34+0. The primary outcome is a composite of NEC, sepsis or death. Infants are characterised with comprehensive clinical and nutritional data collected prospectively from birth until hospital discharge. Stool, urine, blood and breast milk samples are collected for analyses in order to study underlying mechanisms. A follow-up focusing on neurological development and growth will be performed at 2 and 5.5 years of age. Health economic analyses will be made.Ethics and disseminationThe study is conducted according to ICH/GCP guidelines and is approved by the regional ethical review board in Linköping Sweden (Dnr 2018/193-31, Dnr 2018/384-32). Results will be presented at scientific meetings and published in peer-reviewed publications.Trial registration numberThe study was registered with ClinicalTrials.gov NCT03797157, 9 January 2019.

scholarly journals Neurodevelopmental and Growth Outcomes of Extremely Preterm Infants with Short Bowel Syndrome

2020 ◽  
Author(s):  
Mercedes Bell ◽  
Conrad R. Cole ◽  
Nellie I. Hansen ◽  
Andrea F. Duncan ◽  
Susan R. Hintz ◽  
...  
Keyword(s):  
Short Bowel Syndrome ◽  
Preterm Infants ◽  
Short Bowel ◽  
Growth Outcomes ◽  
Extremely Preterm ◽  
Extremely Preterm Infants

Transmission of cytomegalovirus to extremely preterm infants through breast milk

2007 ◽  
Vol 96 (4) ◽  
pp. 492-494 ◽  
Author(s):  
Soley Omarsdottir ◽  
Charlotte Casper ◽  
Benita Zweygberg Wirgart ◽  
Lena Grillner ◽  
Mireille Vanpée
Keyword(s):  
Breast Milk ◽  
Preterm Infants ◽  
Extremely Preterm ◽  
Extremely Preterm Infants

Life expectancy of extremely preterm infants

2007 ◽  
Vol 148 (48) ◽  
pp. 2279-2284 ◽  
Author(s):  
Gabriella Vida ◽  
Ilona Sárkány ◽  
Simone Funke ◽  
Judit Gyarmati ◽  
Judit Storcz ◽  
...  
Keyword(s):  
Life Expectancy ◽  
Preterm Infants ◽  
Extremely Preterm ◽  
Extremely Preterm Infants

Optimális esetben a 24–28. gesztációs hét közötti, igen éretlen újszülöttek olyan szülészeti intézményben születnek, ahol neonatalis intenzív centrum működik, így mind az akut, mind a hosszú távú ellátásukat magas színvonalon biztosítják. A PTE OEKK ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2000. január 1. és 2004. december 31. között 7499 újszülött született. A koraszülési frekvencia 20% (1499/7499), ezen belül az extrém alacsony gesztációs korúak aránya (≦28. gesztációs hét) 18% (272/1499), míg a 25. gesztációs hét alattiaké 3,2% (48/1499) volt. A túlélés a gesztációs hetek emelkedésével fokozatosan javul. Az életben maradt koraszülöttek későbbi életkilátásai és társadalmi beilleszkedése függ az olyan maradandó károsodásoktól, mint a látáscsökkenés, halláskárosodás, somatomentalis fejlődés zavarai, krónikus tüdőbetegség. A klinikán vizsgált alacsony gesztációs korú csoportban az összes fogyatékkal élő betegek aránya 15,3%. Döntő többségük a 25. gesztációs hétnél korábban született koraszülöttek közül kerül ki. A 26. gesztációs héttől a koraszülöttek több mint fele tartós károsodás nélkül éli túl az extrém éretlenség társuló problémáit. Megállapították, hogy a korai koponya-ultrahangvizsgálattal, szemészeti szűréssel, otoacusticus emissio mérésével jól prognosztizálhatók a maradandó károsodások, így lehetővé válik a korai kezelés.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document