Countermeasure research on black earth wind erosion factor and sustainable use

2011 ◽  
Author(s):  
Tiejun Liu ◽  
Ende Xing ◽  
Jianying Guo ◽  
Jing Li
Keyword(s):  
Wind Erosion ◽  
Sustainable Use ◽  
Countermeasure Research ◽  
Erosion Factor

scholarly journals Comparison of Volumetric and Deflametric Method with Wind Erosion Equation (WEQ) to Determine Soil Erosion by Wind Events on Selected Soil Unit / Porovnanie Volumetrickej s Deflametrickej Metódy s Rovnicou Veternej Erózie Pre Určenie Pôdnej Erózie Spôsobenej Účinkami Vetra na Vybraných Pôdnych Jednotkách

2013 ◽  
Vol 16 (1) ◽  
pp. 18-23
Author(s):  
Viktor Varga ◽  
Lenka Lackoóvá ◽  
Jozef Streďanský ◽  
Tomáš Urban
Keyword(s):  
Wind Erosion ◽  
Agricultural Land ◽  
Regional Scale ◽  
Sustainable Use ◽  
Volumetric Method ◽  
The World ◽  
Wind Barrier ◽  
Wind Events ◽  
Soil Units ◽  
Erosion Equation

Abstract Despite the fact that wind erosion seriously affects the sustainable use of land in large part of the world and even though in Slovakia there is not that big percentage of agricultural land influence by wind erosion it still has an effect on the soil. Valid wind erosion model that predicts wind-blown mass transport on regional scale is lacking. The objective of this research was to compare two empiric methods to determine wind erosion. One of them is deflametric method, in which we capture soil units in one hour during wind erosion events. Second method we used was volumetric method where we calculate amount of eroded soil behind the wind barrier. With deflametric method we determined that actual wind speed needed to lift and carry soil unites is 9 - 10 m.s-1. With volumetric calculation we found out that our measurement is 1.7 times higher than in WEQ model. We can say that models can portray certain areas and soil types, but only field measurement can provide precise amount of eroded soil on particular land.

scholarly journals Influence of climate conditions on the intensity and spreading of wind erosion

2005 ◽  
Vol 53 (2) ◽  
pp. 75-82
Author(s):  
Jana Dufková ◽  
Milada Šťastná
Keyword(s):  
Climate Change ◽  
Wind Velocity ◽  
Air Temperature ◽  
Wind Erosion ◽  
Data Sets ◽  
Climate Change Scenarios ◽  
Climatological Data ◽  
Climate Conditions ◽  
Normal Period ◽  
Erosion Factor

The influence of climate conditions on the intensity and spreading of wind erosion was considered in the area of South Moravia. For this purpose, 16 meteorological stations were selected on the basis of accessibility of required data, their adequate representativeness, homogeneity, and position of the stations. It was necessary to make the database of climatological factors (such as wind velocity, precipitation and air temperature) of the period of 1961–2003 for the analyses of climatological data. The climatological data was then evaluated for the periods of 1961–2003, 1961–1990, 1991–2000, and 1971–2000. Clima- tic erosion factor, which explains potential erodibility of soil by wind, was determined through the analyses of factors influencing the wind erosion. The assessment of influence of expected climate change on the intensity and spreading of wind erosion consists in the selection of suitable climatological model and climate change scenarios on the basis of ability to model the three climatological factors (wind velocity, precipitation and air temperature). Climate change scenarios were then applied on the data of the selected climatological stations and the assessment of changes in data sets and the comparative analysis of the outputs of the scenarios with measured data from the normal period of 1961–1990 were done. The climatic erosion factor was also determined from the altered data of the scenarios.

scholarly journals Determination of Soil Endangerment by Wind Erosion with Consideration of Legislative Changes in Acceptable Soil Loss

2015 ◽  
Vol 34 (1) ◽  
pp. 1-6 ◽  
Author(s):  
Jozef Streďanský ◽  
Lenka Lackóoá ◽  
Anna Streďanská ◽  
Viktor Varga
Keyword(s):  
Soil Loss ◽  
Wind Erosion ◽  
Agricultural Land ◽  
Slovak Republic ◽  
Arable Land ◽  
Sustainable Use ◽  
Control Measures ◽  
Legislative Changes ◽  
Erosion Equation ◽  
Erosion Intensity

AbstractValue tightening of acceptable soil loss by wind erosion in amendment to the Act No. 220/2004 on Protection and Use of Agricultural Land in the Slovak Republic from 1st of April 2013 is necessary to reconsider wind erosion intensity in agricultural territories. The paper presents results of wind erosion intensity calculation by using Wind Erosion Equation (WEQ) that is recommended by Act No. 220/2004. As observed we choose cadastral area Moèenok territory and had determined and compared changes in levels of soil endangerment of arable land by wind and spatial delamination of wind erosion in specific territory of Moèenok. According to WEQ calculation, we determined that soil loss from 3778.85 ha arable land is 1220.52 ha, which is highly endangerment by wind erosion. By defining levels of soil erosion endangerment (LSEE), we found out that area in 3rd class of endangerment rose from 1.48% to 43.37% after changing acceptable soil from 40 to 15 t ha-1 year-1. Results enable us to specify priority areas where to implement erosion control measures in according to sustainable use and protection of arable land in model area.

Global assessment of wind erosion based on a spatially distributed RWEQ model

2021 ◽  
pp. 030913332110306
Author(s):  
Guocheng Yang ◽  
Ranhao Sun ◽  
Yongcai Jing ◽  
Muqi Xiong ◽  
Jialei Li ◽  
...  
Keyword(s):  
Soil Loss ◽  
Wind Erosion ◽  
Large Scale ◽  
Sustainable Use ◽  
Remote Sensing Data ◽  
Temporal Variations ◽  
Equation Model ◽  
Vegetation Coverage ◽  
Weather Factors ◽  
Erosion Area

Wind erosion is a global environmental problem and affects the sustainable use of land soil. The current efforts in wind erosion modeling mainly focus on local scales, yet very few studies have attempted to quantify the soil losses by wind on a large scale. Here, we proposed a distributed version of the revised wind erosion equation model (DRWEQ) to assess the spatial and temporal variations of wind erosion globally. The DRWEQ model used meteorological, soil, topographic, and remote sensing data to simulate global wind erosion from 2001 to 2010. The results showed that (a) the areas of wind erosion in Africa and Asia accounted for approximately 62% of the global wind erosion area but accounted for 91% of the global total soil loss; (b) global wind erosion showed a decreasing tendency during the research period – the wind erosion with a trend of intensification occupied 40.62% of the global wind erosion area while about 59.38% of the global wind erosion area showed a weakening trend; and (c) the monthly dynamics of the wind erosion were closely correlated with the combined effects of weather factors and vegetation coverage. The soil loss rates were lower in summer and reached the peak from January to April. The method presented in this study was developed based on the tradeoff of accuracy and availability of global data, and has the potential for predicting wind erosion from regional to global scales.

WASTEBERG: a didactic activity about waste and sustainable use of georesources in relation to the Agenda 2030

2019 ◽  
Vol 49 ◽  
pp. 127-133
Author(s):  
Lucia Stacchiotti ◽  
Alessandro Acqua ◽  
Daniela Pennesi ◽  
Alessandra Beccaceci ◽  
Eleonora Paris
Keyword(s):  
Sustainable Use ◽  
Agenda 2030

Estimation of nutrient movement caused by wind erosion on chernozem soils in wind tunnel experiments

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Wind Erosion ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Chernozem Soils

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.

Paradigma Pembangunan Desa dalam Pengelolaan Keuangan Desa Berdasarkan Undang-Undang Nomor 6 Tahun 2014 Tentang Desa

2020 ◽  
Vol 3 (2) ◽  
pp. 117-132
Author(s):  
Betha Rahmasari
Keyword(s):  
Regional Development ◽  
Financial Management ◽  
Sustainable Use ◽  
Economic Potential ◽  
Village Community ◽  
Development Organizations ◽  
The People ◽  
The Government ◽  
The Right ◽  
The Village

This article aims to find out the developmentidea or paradigm through village financial management based on Law Number 6 of 2014 concerning Villages. In this study, the researcher used a normative research methodby examining the village regulations in depth. Primary legal materials are authoritatuve legal materials in the form of laws and regulations. Village dependence is the most obvious violence against village income or financial sources. Various financial assistance from the government has made the village dependent on financial sources from the government. The use of regional development funds is intended to support activities in the management of Regional Development organizations. Therefore, development funds should be managed properly and smoothly, as well as can be used effectively to increase the people economy in the regions. This research shows that the law was made to regulate and support the development of local economic potential as well as the sustainable use of natural resources and the environment, and that the village community has the right to obtain information and monitor the planning and implementation of village development.

Water Governance and Management in Indus Basin - Challenges & Threats

2020 ◽  
Vol 38 (3) ◽  
Author(s):  
Marium Sara Minhas Bandeali
Keyword(s):  
Water Management ◽  
Civil Society ◽  
Water Resources ◽  
Water Policy ◽  
Water Governance ◽  
Sustainable Use ◽  
Water Security ◽  
Sampling Technique ◽  
The State ◽  
Indus Basin

Water governance and management are important challenges for the River Indus Basin in Pakistan. Water governance refers to social, political and economic factors that influence water management. The water scarcity and water security are a major concern for the state to control its water resources. The study aims to give Sindh water policy by exploring the challenges to Indus Basin in managing water resources and to identify opportunities Indus Basin can look to improve water management. Interviews were conducted from water experts and analysts having 5 years’ experience or more in the water sector of Pakistan through a semi-structured self-developed questionnaire using purposive sampling technique and transcripts were analyzed using thematic content analysis. The findings show that increasing population, climatic change and rising demand of water are major challenges Indus is facing and Indus with time is getting water-scarce therefore need strong institutions, civil society and legislatures to ensure equitable distribution of water and maintain the ecosystem. The study emphasizes that water governance and management are necessary for sustainable use of water. Pakistan, the water stress country needs to address ‘governance’ at a wider scale to solve problems in the Indus Basin for the livelihood of people. The research will benefit the state, water experts, institutions as well as civil society to promote efficient use of water in Indus Basin.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document