The Prediction of the Color Components of Red Wines Using FTIR, Wine Analyses, and the Method of Partial Least Squares

2004 ◽  
pp. 53-67 ◽  
Author(s):  
Andrea Versari ◽  
Roger Boulton ◽  
John Thorngate
Keyword(s):  
Least Squares ◽  
Partial Least Squares ◽  
Red Wines ◽  
Color Components

scholarly journals Statistical Modelization of the Descriptor “Minerality” Based on the Sensory Properties and Chemical Composition of Wine

Beverages ◽  
2019 ◽  
Vol 5 (4) ◽  
pp. 66 ◽  
Author(s):  
Elvira Zaldívar Santamaría ◽  
David Molina Dagá ◽  
Antonio T. Palacios García
Keyword(s):  
Chemical Composition ◽  
Least Squares ◽  
Partial Least Squares ◽  
Partial Least Squares Regression ◽  
Sensory Profile ◽  
Predictor Variables ◽  
Red Wines ◽  
Least Squares Regression ◽  
Statistical Tool ◽  
White Wines

When speaking of “minerality” in wines, it is common to find descriptive terms in the vocabulary of wine tasters such as flint, match smoke, kerosene, rubber eraser, slate, granite, limestone, earthy, tar, charcoal, graphite, rock dust, wet stones, salty, metallic, steel, ferrous, etc. These are just a few of the descriptors that are commonly found in the tasting notes of wines that show this sensory profile. However, not all wines show this mineral trace at the aromatic and gustatory level. This study has used the statistical tool partial least squares regression (PLS) to mathematically model the attribute of “minerality” of wine, thereby obtaining formulas where the chemical composition and sensory attributes act jointly as the predictor variables, both for white wines and red wines, so as to help understand the term and to devise a winemaking approach able to endow wines with this attribute if desired.

An fMRI study examining spatial navigation through a virtual environment: Partial least squares analysis

2005 ◽  
Author(s):  
Richard Mraz ◽  
Nancy J. Lobaugh ◽  
Genevieve Quintin ◽  
Konstantine K. Kakzanis ◽  
Simon J. Graham
Keyword(s):  
Least Squares ◽  
Virtual Environment ◽  
Partial Least Squares ◽  
Spatial Navigation ◽  
Partial Least Squares Analysis ◽  
Fmri Study

Controlling in der Produktentwicklung

Controlling ◽  
2020 ◽  
Vol 32 (3) ◽  
pp. 45-50
Author(s):  
Marc Janka
Keyword(s):  
Least Squares ◽  
Partial Least Squares ◽  
Finite Mixture

Gemeinhin gilt die Annahme, dass das Controlling für viele deutsche Unternehmen auch oder besonders in der Produktentwicklung von großer Bedeutung ist und vor allem unter Umfeldunsicherheit ein wesentlicher Erfolgsfaktor sein kann. Der vorliegende Beitrag zeigt unter Anwendung einer für die Controlling-Forschung neuartigen Methode zur Schätzung von Mischverteilungen mittels partieller Regressionen (englisch finite mixture partial least squares [FIMIX-PLS]), ob diese Annahme für alle Unternehmen gleichermaßen gilt.

Partial Least Squares Strukturgleichungsmodellierung

2017 ◽  
Author(s):  
Joseph F. Hair ◽  
Sven Hauff ◽  
G. Tomas M. Hult ◽  
Nicole F. Richter ◽  
Christian M. Ringle ◽  
...  
Keyword(s):  
Least Squares ◽  
Partial Least Squares

Use of reflectance spectroscopy to estimate the organic carbon and CaCO3 contents of soils

2012 ◽  
Vol 61 (2) ◽  
pp. 277-290 ◽  
Author(s):  
Ádám Csorba ◽  
Vince Láng ◽  
László Fenyvesi ◽  
Erika Michéli
Keyword(s):  
Organic Carbon ◽  
Least Squares ◽  
Partial Least Squares ◽  
Partial Least Squares Regression ◽  
Mean Squared Error ◽  
Reflectance Spectroscopy ◽  
Least Squares Regression ◽  
Root Mean Squared Error ◽  
Squared Error

Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik olyan technológiák és módszerek kidolgozására és alkalmazására, melyek lehetővé teszik a gyors, költséghatékony és környezetbarát talajadat-felvételezést és kiértékelést. Ezeknek az igényeknek felel meg a reflektancia spektroszkópia, mely az elektromágneses spektrum látható (VIS) és közeli infravörös (NIR) tartományában (350–2500 nm) végzett reflektancia-mérésekre épül. Figyelembe véve, hogy a talajokról felvett reflektancia spektrum információban nagyon gazdag, és a vizsgált tartományban számos talajalkotó rendelkezik karakterisztikus spektrális „ujjlenyomattal”, egyetlen görbéből lehetővé válik nagyszámú, kulcsfontosságú talajparaméter egyidejű meghatározása. Dolgozatunkban, a reflektancia spektroszkópia alapjaira helyezett, a talajok ösz-szetételének meghatározását célzó módszertani fejlesztés első lépéseit mutatjuk be. Munkánk során talajok szervesszén- és CaCO3-tartalmának megbecslését lehetővé tévő többváltozós matematikai-statisztikai módszerekre (részleges legkisebb négyzetek módszere, partial least squares regression – PLSR) épülő prediktív modellek létrehozását és tesztelését végeztük el. A létrehozott modellek tesztelése során megállapítottuk, hogy az eljárás mindkét talajparaméter esetében magas R2értéket [R2(szerves szén) = 0,815; R2(CaCO3) = 0,907] adott. A becslés pontosságát jelző közepes négyzetes eltérés (root mean squared error – RMSE) érték mindkét paraméter esetében közepesnek mondható [RMSE (szerves szén) = 0,467; RMSE (CaCO3) = 3,508], mely a reflektancia mérési előírások standardizálásával jelentősen javítható. Vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a reflektancia spektroszkópia és a többváltozós kemometriai eljárások együttes alkalmazásával, gyors és költséghatékony adatfelvételezési és -értékelési módszerhez juthatunk.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document