Quantitation of the Global Right Ventricular Function in Children with Normal Heart and Congenital Heart Disease: A Right Ventricular Myocardial Performance Index

2000 ◽  
Vol 21 (5) ◽  
pp. 416-421 ◽  
Author(s):  
M. Ishii ◽  
G. Eto ◽  
C. Tei ◽  
T. Tsutsumi ◽  
K. Hashino ◽  
...  
Keyword(s):  
Congenital Heart Disease ◽  
Heart Disease ◽  
Right Ventricular ◽  
Ventricular Function ◽  
Right Ventricular Function ◽  
Performance Index ◽  
Congenital Heart ◽  
Myocardial Performance Index ◽  
Myocardial Performance ◽  
Normal Heart

scholarly journals Right ventricular function recovery after repeat surgery in patients with congenital heart disease in adult age

Cor et Vasa ◽  
2011 ◽  
Vol 53 (3) ◽  
pp. 141-143 ◽  
Author(s):  
Renata Šreflová ◽  
Petr Němec ◽  
Roman Gebauer ◽  
Jiří Ondrášek ◽  
Josef Nečas ◽  
...  
Keyword(s):  
Congenital Heart Disease ◽  
Heart Disease ◽  
Right Ventricular ◽  
Ventricular Function ◽  
Right Ventricular Function ◽  
Congenital Heart ◽  
Repeat Surgery ◽  
Adult Age ◽  
Function Recovery

Tissue Doppler imaging in the assessment of right ventricular function in congenital heart disease. Echo-MRI correlation

2008 ◽  
Vol 149 (32) ◽  
pp. 1503-1508
Author(s):  
Krisztina Kádár
Keyword(s):  
Congenital Heart Disease ◽  
Heart Disease ◽  
Right Ventricular ◽  
Ventricular Function ◽  
Tissue Doppler Imaging ◽  
Right Ventricular Function ◽  
Congenital Heart ◽  
Tissue Doppler ◽  
Doppler Imaging

A jobbkamra-funkció vizsgálata veleszületett szívfejlődési rendellenességekben különösen nehéz, főleg a posztoperatív időszakban, a jobb kamra sajátos geometriai alakzata miatt, ugyanakkor kiemelkedő a jelentősége a komplex szívfejlődési rendellenességek nyomon követésében. A posztoperatív jobbkamra-diszfunkció fontos tényező a mortalitásban és morbiditásban és a reoperáció szükségességének meghatározásában. Ez idáig gyermekekben 133 szívszöveti Doppler-vizsgálat történt, a betegek életkora 14 nap – 20 év, az átlagéletkor 12,4 év volt. A jelen közleményben a szerző a jobb kamrára vonatkozó vizsgálatokat ismerteti. A szisztémás jobbkamra-funkció értékelésére nagyér-transpositiós betegek Senning-műtétje utáni (1. betegcsoport, 17 beteg 21 vizsgálata), illetve Fallot-tetralógia-műtét utáni (2. betegcsoport, 21 beteg) vizsgálatok történtek. Módszer: A szöveti sebességek közül a jobb kamrai (tricuspidalis anulus) szisztolés sebességet és kora diasztolés sebességet E’ és a tricuspidalis beáramlási flow E-hullám-sebességet, illetve az E/E’ arányát mérte. E sebességek egészségestől való eltérését, illetve a szív mágnesesrezonancia-vizsgálattal mért jobb kamrai ejekciós frakció közötti összefüggését vizsgálta. Eredmények: Az 1. betegcsoportban a szisztolés sebesség szignifikánsan eltért az egészségeseknél mért értéktől: 9,3–3,7 cm/s sv vs. 14,2 ± 2,3 cm/s ( p > 0,001), E’: 12,8 ± 4,7 cm/s vs. 16,7 ± 2,8 cm/s, E/E’ 7,2 ± 4,6 vs. 3,7 ± 1,4. A szisztolés szöveti Doppler-sebesség és E/E’ arány szoros összefüggést mutatott a szív mágneses rezonanciával mért ejekciós frakciójával ( p > 0,001). A 2. betegcsoport szisztolés értéke kevésbé, de szintén, szignifikánsan csökkent volt. 11,1 ± 4,3 cm/s és a jobb kamrai szív mágneses rezonanciával mért ejekciósfrakció-értékkel szintén szignifikáns összefüggést mutatott ( p > 0,001). Konklúzió: Az eredmények szerint a szöveti Doppler-technika a jobbkamra-funkció vizsgálatára alkalmas veleszületett szívbetegségekben és a jobb kamrai funkció noninvazív módszerei közé ajánlatos beiktatni. Kellő gyakorlattal – a szív mágnesesrezonancia-vizsgálatával együtt alkalmazva – fontos, megbízható adatok nyerhetők a betegek nyomon követésében, ami komoly segítség lehet a posztoperatív döntéshozatalban, például az esetleges reoperáció szükségességének megítélésében és a késői posztoperatív prognózis meghatározásában.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document