Microsatellite (SSR) markers reveal genetic identities, genetic diversity and relationships in a Malus×domestica borkh. core subset collection

1998 ◽  
Vol 97 (5-6) ◽  
pp. 671-683 ◽  
Author(s):  
S. C. Hokanson ◽  
A. K. Szewc-McFadden ◽  
W. F. Lamboy ◽  
J. R. McFerson
Genome ◽  
2005 ◽  
Vol 48 (1) ◽  
pp. 108-114 ◽  
Author(s):  
José Miguel Soriano ◽  
Carlos Romero ◽  
Santiago Vilanova ◽  
Gerardo Llácer ◽  
María Luisa Badenes

Genetic relationships among 40 loquat (Eriobotrya japonica (Thunb) Lindl) accessions that originated from different countries and that are part of the germplasm collection of the Instituto Valenciano de Investigaciones Agrarias (IVIA) (Valencia, Spain) were evaluated using microsatellites. Thirty primer pairs flanking microsatellites previously identified in Malus × domestica (Borkh.) were assayed. Thirteen of them amplified polymorphic products and unambiguously distinguished 34 genotypes from the 40 accessions analyzed. Six accessions showing identical marker patterns were Spanish local varieties thought to have been derived from 'Algerie' by a mutational process very common in loquat species. A total of 39 alleles were detected in the population studied, with a mean value of 2.4 alleles per locus. The expected and observed heterozygosities were 0.46 and 51% on average, respectively, leading to a negative value of the Wright's fixation index (–0.20). The values of these parameters indicate a smaller degree of genetic diversity in the set of loquat accessions analyzed than in other members of the Rosaceae family. Unweighted pair-group method (UPGMA) cluster analysis, based on Nei's genetic distance, generally grouped genotypes according to their geographic origins and pedigrees. The high number of alleles and the high expected heterozygosity detected with SSR markers developed in Malus × domestica (Borkh.) make them a suitable tool for loquat cultivar identification, confirming microsatellite marker transportability among genera in the Rosaceae family.Key words: Eriobotrya japonica, SSR markers, microsatellites, genetic diversity.


2019 ◽  
Vol 55 (11) ◽  
pp. 1338-1346
Author(s):  
A. V. Shlyavas ◽  
A. A. Trifonova ◽  
L. V. Dedova ◽  
K. V. Boris ◽  
A. M. Kudryavtsev

2021 ◽  
Vol 57 (6) ◽  
pp. 669-680
Author(s):  
A. A. Trifonova ◽  
A. V. Shlyavas ◽  
L. V. Dedova ◽  
K. V. Boris ◽  
A. M. Kudryavtsev

2014 ◽  
Vol 63 (2) ◽  
pp. 315-328
Author(s):  
Anita Szabó ◽  
Ádám Csihon ◽  
Andrea Balla-Kovács ◽  
István Gonda ◽  
Imre Vágó

Ökológiai termesztésű almaültetvényben eltérő komposztadagok (0, 10, 25 és 50 kg N·ha−1) hatását vizsgáltuk a talaj tápelemtartalmának változására (0–30 és 30–60 cm-es mélységben). Mértük az egyes almafajták (Golden Delicious és Pinova) levelének szárazanyag- és Ca-tartalmát, továbbá vizsgáltuk e paraméterek alakulásának egymáshoz való viszonyát.A szabadföldi kísérletet a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének Pallagi Kísérleti Telepén, a talaj- és növényminták analízisét az Agrokémiai és Talajtani Intézet laboratóriumaiban végeztük.A 2011. és 2012. évi eredményeket összevetve lényeges csökkenés mutatkozott a talaj AL-oldható P-tartalmában. Az évek múlásával jelentősen nőtt azonban a talajban a nitrát-, ammónia-, szerves-N és CaCl2-Mg tartalom a kijuttatott komposztadagok hatására. Az AL-K, -Ca, -Mg, a CaCl2-P, -K mennyisége és a pH közel azonosnak mondható.Az első kísérleti évben (2010-ben) még nem volt hatása a komposztnak. 2011-ben már észleltünk hatást, de a fagykár miatt nem volt termés a fákon. 2012-ben a nagy termésterhelés mellett is növekedést tapasztaltunk a szárazanyag-tartalom alakulásában mind a Golden Delicious, mind a Pinova fajták esetében. Adott kezeléseken belül az eltérő termésmennyiségekkel, továbbá az évjárattal összefüggő tendenciákat fedeztünk fel. A rendkívül csapadékos évben (2010) alacsony, míg az aszályos évben (2012) nagy szárazanyag-tartalom értékeket mértünk a levélben. A Golden Delicious és a Pinova esetében kapott tendencia fajtától, kezelés- és termesztés-technológiától függetlenül hasonló.A komposzt hatására 2010-ben a Golden Delicious leveleiben kismértékű, a Pinova leveleiben szignifikáns Ca-tartalombeli növekedést mértünk. Az évjárat hatásáról elmondható, hogy csapadékos évben a szakirodalmi adatoknál magasabb, míg száraz, terméshiányos évben alacsonyabb Ca-tartalommal számolhattunk. Bár a Ca-szintek alakulása tendenciájában megegyezett a két almafajta esetében, mégis megállapítható, hogy a Pinova leveleinek elemtartalma nagyobb volt, mint a Golden Delicious fáké.A levelek szárazanyag-tartalma és Ca-tartalma között fordított arányosságot bizonyítottunk.


2020 ◽  
Vol 52 (6) ◽  
Author(s):  
Anpei Zhou ◽  
Dan Zong ◽  
Peihua Gan ◽  
Yao Zhang ◽  
Dan Li ◽  
...  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document